Kisebbségi politikusok a kárpátaljai magyarság helyzetéről
Kárpátalján tartott kihelyezett ülést október 2-án az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és etnikumközi bizottsága.
A magyarországi Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjaival folytatott megbeszélésén a két országot érintő közös problémákról, s a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbségek jogairól esett szó. Az eseménynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont.
A Rákóczi-főiskola Esztergom termében az intézmény hallgatóinak jelenlétében ismertette az ukrán kisebbségi bizottság látogatásának céljait Valerij Packan, a bizottság elnöke.
Orosz Ildikó, a főiskola elnöke röviden felvázolta az intézmény történetét, majd részletesen kitért a kárpátaljai magyar oktatás jelenlegi problémáira: az ukrán nyelvtörvény betartásának kérdésére, a külső független tesztelés hiányosságaira, a kötelező második idegen nyelv bevezetésének problémáira, az anyanyelvi tankönyvek, módszertani tanulmányok hiányára.
A két ország képviselőinek tanácskozásán elsősorban a kárpátaljai magyarságot érintő nehézségekről esett szó.
A magyar oldalról Potápi Árpád, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke vezette a delegációt, aki kihangsúlyozta, hogy Ukrajna stabilitása egyben Magyarország érdeke is. Szó esett az ukrán nyelvtörvény gyakorlati végrehajtásának hiányosságairól, egy Tiszamelléki magyar járás létrehozásáról, valamint egy magyar többségi körzet kialakításáról. A magyar bizottság tagjai a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola zavartalan működésének biztosítását kérték a tárgyalófelektől.
Kitértek a kettős állampolgárság kérdésére is, mely az ukrán felek álláspontja szerint sérti az ukrán törvényeket, ugyanakkor Potápi Árpád kifejtette, hogy a kettős állampolgárság nem irányul egy másik nemzetiség ellen, többletlehetőséget kínál azok számára, akik élni kívánnak vele.
Az ukrán bizottság tagjai Magyarország támogatását kérték Ukrajna európai integrációs törekvéseivel kapcsolatban, valamint bizakodtak az anyaországban élő ukrán állampolgárok jogainak biztosításában. A delegáció nem támogatja a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény jelenlegi formáját, véleményük szerint ez csupán az orosz nyelv ügyét szolgálja, és nem veszi figyelembe más nemzeti kisebbségek szükségleteit.
Mindkét fél pozitív értékelést vont le a találkozót illetően, s további tárgyalásokat helyeztek kilátásba a kárpátaljai magyarság problémáinak orvoslása érdekében.
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma