Kritikusan alacsony a vízszint a Tisza egyik legnagyobb mellékfolyójában
A Tisza egyik legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója, a Nagy-ág (Rika) idén nyáron rendkívüli mértékben leapadt. A Kárpátaljai-hegységben eredő, 92 kilométer hosszú folyó több szakaszán annyira alacsony a vízállás, hogy helyenként akár gyalog is át lehet kelni rajta, a korábban víz alatt lévő köves zátonyok pedig teljesen a felszínre kerültek.
A folyóról készült legfrissebb felvételeket a közösségi médiában tette közzé egy ungvári lakos. A környéken élők szerint hosszú évek óta nem tapasztaltak ilyen alacsony vízszintet, különösen Ökörmező (Mizshirja), Huszt és a folyó menti települések térségében.
A szakemberek szerint a jelenség elsődleges oka az elhúzódó hőség és a csapadékhiány. A Kárpátokban az elmúlt időszakban alig esett eső, ezért jelentősen csökkent a Nagy-ág vízutánpótlását biztosító hegyi patakok hozama. A magas hőmérséklet emellett fokozza a párolgást is, ami tovább apasztja a folyót.
A klimatológusok arra is rámutatnak, hogy a probléma hosszabb távú folyamatok következménye. Kárpátalján az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá váltak a forró, száraz időszakok, a telek enyhébbek és kevésbé havasak, a tavaszi hóolvadás pedig korábban következik be. Emiatt a folyók nyáron jóval kevesebb természetes utánpótlást kapnak.
A környezetvédelmi szakemberek szerint a helyzetet tovább súlyosbíthatja az erdőirtás a vízgyűjtő területeken, a folyómedrek átalakítása, valamint a kavics- és sóderkitermelés. Ezek a beavatkozások csökkentik a talaj vízmegtartó képességét, így a csapadék gyorsabban távozik a vízgyűjtőből, a folyók pedig hamarabb kerülnek kisvizes állapotba.
A Nagy-ág apadása komoly ökológiai következményekkel járhat. A sekélyebb, felmelegedő vízben csökken az oldott oxigén mennyisége, ami veszélyezteti a halállományt és más vízi élőlényeket. Emellett a folyóhoz kapcsolódó felszíni és felszín alatti vízbázisokra támaszkodó települések vízellátását is befolyásolhatja.
A szakértők szerint a hasonló helyzetek teljesen már nem kerülhetők el, de hatásuk mérsékelhető lenne a kárpáti erdők fokozott védelmével, az illegális kavicskitermelés visszaszorításával, az árterek és vizes élőhelyek helyreállításával, valamint a vízkivételek szigorúbb szabályozásával az aszályos időszakokban.
Amennyiben a közeljövőben nem érkezik jelentős mennyiségű csapadék Kárpátaljára, a Nagy-ág vízszintje még hosszabb ideig kritikusan alacsony maradhat. Ez újabb figyelmeztetés arra, hogy a klímaváltozás egyre komolyabb hatással van a Kárpátok vízkészleteire.
Kárpátalja.ma/goloskarpat.info