„Legyen elegendő hitünk, kitartásunk, bátorságunk, bölcsességünk”

Március 21-én a Nagy­szőlősi Járási Tanács üléstermében megtartották a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének XXVI. közgyűlését, melyet megtisztelt jelenlétével dr. Mélykuti Ferenc, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja és dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamenti képviselő.
A napirendi pontok elfogadása után Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, a KMKSZ alelnöke megtartotta elnöki beszámolóját. Kitért rá, miszerint Szövetségünk egyik legfontosabb célja a kárpátaljai magyarok anyanyelvi művelődésének és oktatásának elősegítése. A magyar tannyelvű oktatási intézményeknek versenyképeseknek kell lenniük az oktatás piacán. Ennek elérése érdekében emelni kell a tanítás színvonalát, aminek egyik alapfeltétele az intézmények megfelelő anyagi-műszaki ellátottsága. E cél érdekében, anyaországunk támogatásával, a KMKSZ közreműködésével az elmúlt évben, a Nagyszőlősi járásban is jelentős eredményeket sikerült elérni. A Keleti Partnerség program keretében új nyílászárókkal gazdagodott a Tiszakeresztúri, a Gyulai és a Tiszabökényi Általános Iskola, teljesen át lett fedve a Verbőci Középiskola alsó tagozatos épületszárnya, be lettek helyezve a nyílászárók az épülő gyulai óvodába, és ki lettek azok cserélve a Nevetlenfalui Művészeti Iskolának szánt épületben. A tervek szerint pedig az idén folytatódik a program, további tanintézetekben is felújításokra kerül sor. Schmitt Pál volt köztársasági elnök adományából magyar tannyelvű iskolák és KMKSZ-alapszervezetek kaptak támogatást. Megállni látszik a magyar tannyelvű iskolák diáklétszámának csökkenése, sőt, talán beindult egy enyhe növekedés. Igencsak örömteli fejlemény, hogy a magyar és ukrán tagozatos Tiszaújhelyi Általános Iskolában újból sikerült beindítani a magyar tannyelvű első osztályt. Nagyon fontos lenne, hogy legyen folytatás.
Mint a felszólaló kifejtette, igen sok rendezvényt bonyolítottak le a Szövetség szervezésében. Kiemelte, hogy 12 előadásra, rendezvényre került sor a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének és Alapszervezetének székházában, négy előadást szervezett a Salánki Mikes Kelemen Kör, és Tiszaújlakon is előadásokat rendezett a helyi KMKSZ-alapszervezet. Verbőcön – Werbőczy István Hármaskönyve megalkotásának 500. évfordulója alkalmából – Werbőczy emléktáblájának avatására és Werbőczy-emlékkonferenciára került sor. Táncházakat tartottak Nagyszőlősön, Salánkon, Nagypaládon, Batáron, Verbőcön, Királyházán és Tiszaújhelyen. A járási központban tavaly is megrendezték a Májusi Zenei Napokat. Nagypaládon és Nagyszőlősön trianoni megemlékezésekre került sor a nemzeti összetartozás ünnepén. Sakk- és dámajáték-, illetve asztalitenisz-versenyt szerveztek Gyulán. Csepében megemlékeztek az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról, Nagyszőlősön az aradi vértanúkról, több településen pedig a sztálinizmus áldozatairól, valamint az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról. Kapunyitogató rendezvényt bonyolítottak le Nagypaládon és Karácsfalván a helyi KMKSZ-alapszervezetek aktív részvételével. A Szövetség királyházai alapszervezetének társszervezésében Királyházán megrendezték az első Komjáthy Benedek Ifjúsági Napot. Tiszaújlak és Tiszapéterfalva határában sor került a Turul-ünnepségre Tiszapéterfalván az ünnepséggel egybekötött hagyományőrző fesztiválra.
A magyar kultúra napja alkalmából Nagyszőlősön fellépett a Kávészünet Zenekar, a Sodró Együttes, valamint a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. Hídvégi-Üstös Pál extrémsportoló pedig előadást tartott Nagyszőlősön, Salánkon, Tiszaújlakon, valamint Tiszapéterfalván.
A múlt évben 41 fővel növekedett a KMKSZ taglétszáma. Ugocsában is szép eredménnyel zárult a Szövetség által a Kelet-Ukrajnában harcoló katonák családjainak megsegítésére indított humanitárius akció, melynek során több mint tízezer hrivnyát gyűjtöttek össze s adtak át az érintett családoknak.
Végezetül Barta József megköszönte a KMKSZ ugocsai aktivistáinak az elmúlt egyéves időszakban elvégzett munkájukat, s arra hívta fel a figyelmüket, hogy a most következő időszakban még nagyobb aktivitásra lesz szükség, mivel a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben. „Legyen elegendő hitünk, kitartásunk, bátorságunk, bölcsességünk. Végezzük munkánkat hűséggel, becsülettel, legalább úgy, de ha lehet, még jobban, mint azt eddig tettük” – fejtette ki.
Az elnöki beszámoló elfogadása után dr. Brenzovics László szólt az egybegyűltekhez. Többek között elemezte az ukrajnai helyzetet, melyre rányomja bélyegét az ország keleti részén zajló katonai konfliktus, valamint a lakosság életét ellehetetlenítő mély gazdasági válság. A katonai konfliktusról szólva kifejtette: bár a minszki tűzszüneti megállapodás után visszavonták a nehézfegyvereket, és csökkent az áldozatok száma, még mindig nem látni az alagút végét. Vannak olyan erők – Ukrajnában is –, melyek folytatni akarnák a háborút, noha a szakadárok mögött álló Oroszország hadseregének létszáma ötszörösen felülmúlja az ukrán haderő létszámát, ráadásul Oroszország atomhatalom. A gazdasági válság kapcsán pedig rávilágított, miszerint az IMF-kölcsönökkel még egyetlen országot sem sikerült kihúzni a nehéz gazdasági helyzetből, e kölcsönök csak azt eredményezték, hogy még több terhet raktak a lakosság vállaira. Kölcsönök helyett Ukrajnának egy Marshall-tervhez hasonló külföldi támogatásra lenne szüksége, az annak végrehajtását ellenőrző külföldi megfigyelőkkel (a II. világháború után a Marshall-tervnek nevezett amerikai támogatási projekttel húzták ki a gödörből a háborút megszenvedett nyugat-európai országokat – L. M.). A józan ész politikáját kellene folytatni ahhoz, hogy megállítsák a gazdaság szétesését. Nekünk pedig az a legfontosabb feladatunk, hogy megmaradjunk a szülőföldünkön.
Végezetül dr. Brenzovics László, Barta József, illetve dr. Mélykuti Ferenc vezető konzul válaszolt az ukrajnai politikai helyzettel, a kárpátaljai magyarság megtartását célzó tervekkel, valamint a vízumkiadási nehézségekkel kapcsolatos kérdésekre.

Lajos Mihály