Ma ismét folytatódik a nyelvtörvény parlamenti vitája

„A mi feladatunk az, hogy elfogadjuk azt a törvényt, amely garantálja az ukrán nyelv stabil és korlátozatlan fejlődését” – idézi Andrij Parubij, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elnökének szavait a parlament hivatalos honlapja annak apropóján, hogy ma, március 19-én a képviselők folytatják a Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної”, magyarul: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvény vitáját.

A ma délelőtti ülés megnyitója során Parubij „történelmi és fundamentális” tervezetnek nevezte az államnyelvi törvényt, melynek második olvasatban való megvitatását idén február 28-án kezdte el a Verhovna Rada. A tervek szerint ma a tervezet ЗАСТОСУВАННЯ ДЕРЖАВНОЇ МОВИ В ПУБЛІЧНИХ СФЕРАХ (Az államnyelv használata a közéletben) című részéhez érkezett módosító indítványok áttekintésére kerül sor, egészen pontosan a 424–994. számú javaslatokról szavazhatnak a képviselők.

Néhány nappal korábban, egy március 1-jén kiadott nyilatkozatában Parubij kijelentette: biztos abban, hogy „a nyelv kérdése nem csupán az identitás kérdése. Ebben a helyzetben a nyelvi kérdés Ukrajna biztonságát jelenti”. A Legfelsőbb Tanács elnöke hozzátette, hogy az államnyelvet a nemzeti identitás más elemei mellett az állam fejlődésének alapjaként tartja számon, és hogy az államnyelv védelméről szóló jogszabályra azért van nagy szükség, mert az ukrán nyelv „háromszáz éven át elnyomásnak volt kitéve”.

Arról azonban sem korábban, sem most, a mai parlamenti ülés megnyitása során nem szólt Parubij, hogy a vitára bocsátott nyelvtörvény tervezetével szemben nemcsak az ukrajnai nemzeti kisebbségek – köztük természetesen a kárpátaljai magyarok – fejezték ki aggodalmaikat, hanem az Európa Tanács, az Európai Unió, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala november 6-án Briefing Note on the Draft Law ‘On ensuring the functioning of Ukrainian as the State language’ címmel kiadott állásfoglalása és más nemzetközi szervezetek is kritikákat fogalmaztak meg, figyelmeztetve arra, hogy az ukrán mint államnyelv támogatása nem indokolhatja a kisebbségi nyelvek beszélőinek hátrányos megkülönböztetését.