Magyar közösségünk élni akar
A KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének tisztújító közgyűlése
Március 20-án Beregszászban tartotta tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kuturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete (KMKSZ BKSZ). A küldöttek ismét Sin Józsefet választották a szervezet elnökévé.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán vasárnap délben kezdődött tanácskozáson Horkay Sámuel, a középszintű szervezet leköszönő alelnöke a vendégek között üdvözölhette Tóth Istvánt, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulját, Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét, dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Rákóczi-főiskola elnökét, valamint dr. Brenzovics Lászlót, a KMKSZ alelnökét.
Beszámolójában Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke elégedetten állapíthatta meg, hogy a Szövetségre 22 évvel megalakulása után változatlanul szükség van. „Van tennivalónk, feladatunk, hisz magyar közösségünk élni akar, jogait megőrizni … s hozzájárulni a demokratikus kezdeményezések sikeréhez országunkban, vidékünkön” – mondta. Azonban, mint rámutatott, mindezt egy sajátos politikai helyzetben kell tennie a Szövetségnek, hiszen Ukrajna is „keresi még a maga útját”.
A szónok kiemelte, hogy magyar intézményeinkre vigyázni kell. Az egyházi alapítású magyar líceumok, a beregszászi színház és a főiskola, községeinkben a nehéz helyzetű iskolák, óvodák, könyvtárak – mind-mind támogatásra várnak, hangoztatta.
A középszintű szervezetben télen lezajlott közgyűlések lehetőséget adtak arra, hogy kiderüljön, „hogyan él, mit szeretne 34 alapszervezet, mennyire akarunk magyarok lenni, mennyire becsüljük a magyar szót, kultúrát”, hangsúlyozta az elnök. A számos településen megfigyelhető gondok megoldása állami feladat, mutatott rá Sin József, de reményét fejezte ki, hogy önkormányzati képviselői révén a KMKSZ is hozzájárulhat az orvoslásukhoz.
Fontos, bár szomorú állomása volt a szervezet életének a 2010 októberi önkormányzati választás, jelezte a szónok, hiszen a helyhatalmi szervek kialakításánál meg tudták kerülni a KMKSZ-t, amely gyengébben szerepelt, mint a korábbi években. A súlyos helyzetben lévő emberek aprópénzért adták el szavazataikat, állapította meg a KMKSZ BKSZ elnöke.
Mint a beszámolóban elhangzott, tavaly több mint 20 községi rendezvényt, köztük fesztiválokat, falunapokat, versenyeket támogatott a KMKSZ a járásban, igyekezett bekapcsolódni minden kulturális, hagyományőrző és sportrendezvénybe, s idén szándékában áll tovább bővíteni rendezvényei körét. Ebben az évben további öt község jut majd teleházhoz, s természetesen folytatódik a falunévtábla-program is – jelezte a KMKSZ BKSZ elnöke.
Sin József köszöntötte az idei tisztújító közgyűléseken megválasztott új alapszervezeti elnököket, köztük Vass Bertalant Nagyberegről, Heé Rolandot Beregújfaluból, Hiába Andrást Sárosorosziból, Kocsis Lujzát Macsoláról, Jakab Erikát Nagymuzsalyból, valamint Bocskor Lászlót Beregszászból.
A továbbiakban Riskó Márta a mandátumvizsgáló bizottság nevében bejelentette, hogy a 162 küldöttből 133-an jelentek meg, azaz a közgyűlés határozatképes. Ezután megtartotta beszámolóját Kertész Árpád, az etikai bizottság, és Nagy Anikó, az ellenőrző bizottság elnöke.
Köszöntve a közgyűlés résztvevőit Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a szövetségnek a nemzet fenntartása a feladata, ami „magyar etnikumú népünk nemzetté szervezését” jelenti. El kell érni, hogy a körülbelül 150 ezer magyarul beszélő ember ne 150 ezer különálló egyén legyen, hanem a nemzeti érdekeket felfogni képes, azokért kiállni kész közösség – hangoztatta. A legutóbbi választások alkalmával népünk életveszélyesen nagy hányada választotta a magyarság helyett a 150 hrivnyát, amelyért eladhatta szavazatát, emlékeztetett a szónok, a KMKSZ-nek ezért szerinte az a feladata, hogy lehetőségeihez mérten erősítse az emberek hiányos nemzettudatát. Ez nehéz feladat, mert az emberek demokráciában azt várják a politikusoktól, hogy azt mondják, ami nekik tetszik, mutatott rá Kovács Miklós, azonban a KMKSZ nem mondhatja, hogy igaza volt azoknak, akik 150 hrivnyáért leszavaztak egy ukrán pártra, mert ez nem igaz. A KMKSZ azt sem teheti meg 22 évnyi tisztességes kiállás után a Szövetség elnöke szerint, hogy beleszürkül az ukrajnai közegbe, azaz pénzért kiárusítja például a magyar vízumtámogató nyilatkozatokat, amelyeknek a kiadását rábízták. „Ha már idáig kitartottunk, tartsunk ki tovább is, még akkor is, ha szemmel láthatóan népünk jelentős hányada ezt nem veszi tőlünk jó néven, és nem leszünk ezáltal népszerűek. S mégis, ez adja a becsületünket, erre hivatkozva mondhatjuk el, hogy … komolyan vesszük, hogy magyar nemzeti szervezet vagyunk, megtesszük a nemzetért, ami a kötelességünk, megtesszük becsülettel azt, amit az adott helyzetben meg lehet tenni. Az adott helyzetben meg lehet tenni, hogy kitartunk, maradunk becsületeseknek” – fogalmazott.
Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnöke beszédében elmondta, a választási eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy meg kell vonni a mérleget, hogy elinduljon egy tisztulási folyamat. A szónok úgy vélte, hogy a külső tényezők mellett „helyenként a Szövetség is gyengének találtatott”, hiszen a politikai lehetőség megvolt, mégsem tettünk meg mindent, például az oktatás terén, nem tudtunk elég hatékonyan dolgozni – fogalmazott. A KMKSZ-ben is vannak más pártok, szervezetek iránt elkötelezett személyek, s a megtisztulásnak erre is ki kell terjednie, hívta fel a figyelmet Orosz Ildikó, aki szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szervezetépítésre, a közösségépítésre.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy az elmúlt 20 év politikai történései idézték elő azt az állapotot Ukrajnában, amikor pénzért tömegesen megvásárolhatóvá válnak a szavazatok. Azonban ennek ellenére meg kell maradnunk magyarnak és európai embernek, s a KMKSZ ezen az úton halad. Az önkormányzati választások után kialakult helyzettel kapcsolatban a szónok emlékeztetett, hogy az eltér az eddigiektől, hiszen most a két magyar szervezet együttesen sem alkot többséget a magyar többségű beregszászi járási és a városi tanácsokban, ugyanakkor a megyei tanácsi választások során ismét a KMKSZ kapta a legtöbb magyar szavazatot, ami komoly felelősséget ró a szervezetre. Brenzovics László figyelmeztetett napjaink fenyegető jelenségére, „a szélsőséges ukrán nacionalizmus szabadon engedésére”, ami a vereckei honfoglalási emlékmű meggyalázásában és a megyei ukrán sajtóban kibontakozott példátlan méretű magyarellenes kampányban csúcsosodott ki. A szövetség alelnöke szerint a cél fenntartani, megtisztítani és fejleszteni a KMKSZ-t, hogy amikor majd eljön az idő, legyen eszköze a magyarságnak jogai kivívására.
A hozzászólásokat követően került sor a tisztújításra. A szavazatszámlálás alatt Peres Dóra, a Guti Általános Iskola diákja, aki egy nappal korábban az előkelő második helyen végzett Nagyszőlősön az „Átal mennék én a Tiszán…” népdaléneklési versenyen, dalcsokorral szórakoztatta a közgyűlés résztvevőit. A küldöttek végül titkos szavazással ismét Sin Józsefet választották a középszintű szervezet elnökévé.
Az újraválasztott elnök javaslatára a közgyűlés Vass Ottót általános, Bocskor Lászlót pedig ügyvezető alelnökké választotta. Az elnökség tagjai lettek Berki Károly, Heé Roland, Gerzánics Ilona, Horkay Sámuel, Bartha Ferenc, Mester András és Nagy Anikó.
Az etikai bizottság tagjaivá választották az elkövetkező három évre Lizák Istvánt (elnök), Buzási Istvánt és Horváth Árpádot. Az ellenőrző bizottság tagjai lettek: Csengeri Jenő (elnök), Bajusz Erzsébet és Orosz Adél.
hk
A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének tisztújító közgyűlése
Március 20-án tartotta tisztújító közgyűlését a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete a Nagydobronyi Középiskolában. Dr. Soós Kálmán a 99 küldött előtt beszámolója kezdetén összegezte az alapszervezeti közgyűléseken tapasztaltakat, majd a bevezetett új tagfelvételi rend következményeit ismertette, kiemelve, hogy a szigorítások ellenére több alapszervezet tagsága jelentős mértékben nőtt, például Ungváron és Csapon, közben más alapszervezetek esetében jelentős létszámcsökkenés tapasztalható, a legnagyobb mértékű Szürtében és Szalókán. Összességében 71 taggal csökkent a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének tagsága tavalyhoz képest, ami jelenleg összesen 10 043 fő. Fontos regionális ügyeket is említett az elnök, például a palágykomoróc–kisszelmenci szeméttelep kérdését, valamint a kisgejőci magyar iskolában nyitandó ukrán osztályok ügyét. A legutóbbi önkormányzati választás tapasztalatait összegezve az elnök kijelentette: „Nagyon sok jogfeladás, illetve -eladás vezetett ahhoz, hogy így szerepel
t az Ungvári járás magyarsága. Ez azt jelentette, hogy a 66 tagú járási tanácsba a korábbi hét helyett hat képviselőt tudtunk bejuttatni. Korábban mi adtuk a járási tanácselnök helyettesét, a most a járási tanács elnökének tanácsadója lett Mackó István. Nagyon fontos eredmény, hogy az ungvári alapszervezet óriási munkájának köszönhetően sikerült a szövetségnek két képviselőt bejuttatni az Ungvári Városi Tanácsba is, ahol a múlt ciklusban nem volt képviseletünk.”
Az elnök beszámolt arról is, hogy az elmúlt évben öt település kapott falunévtáblákat a KMKSZ-től, illetve hamarosan újabb öt kap majd. Említette továbbá a KMKSZ által támogatott rendezvényeket, műkedvelő együtteseket, a felújításokat, a teleházprogramot, a játszótér kialakítását Palágykomorócon.
Ezt követően Bakura Sándor, az Ellenőrző Bizottság elnöke ismertette a szövetség pénzügyi gazdálkodását. Medve Andreának, az Etikai Bizottság elnökének etikai ügy hiányában idén nem volt miről beszámolnia.
Kovács Miklós, a szövetség elnöke a közgyűlés résztvevőit arról tájékoztatta, hogy nemrég járt a vereckei honfoglalási emlékmű felgyújtásának ügyét vizsgáló illetékes ügyésznél. Az elkövetők a jelenlegi politikai irányvonalnak köszönhetően remélhetőleg megkapják méltó büntetésüket, továbbá elképzelhető, hogy az ő számlájukra tudjuk majd rendbehozni az emlékművet – mondta. Kovács Miklós is elemezte az októberi önkormányzati választások eredményeit, és annak következményeit, rámutatva a szövetség előtt álló feladatokra. Az anyaországi támogatások és kedvezmények körüli rendteremtés és a rend fenntartása az egyik legnehezebb feladat, amely a KMKSZ-re vár – hangsúlyozta az elnök.
Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke felhívta a küldöttek figyelmét arra a hihetetlenül erős magyarellenes sajtókampányra, amely az emlékmű felgyújtása óta folyik az ukrán sajtóban. Szerinte ez Kárpátalján mindenképpen új, meglehetősen aggasztó jelenség, mint ahogy az is, hogy ennek még mindig nem vetnek véget. „Gondoljunk csak arra, hogy március 15-én Ungváron fáklyás felvonulás volt magyarellenes éllel, amire korábban nem volt példa. Ebből nem az következik, hogy meg kell ijednünk, hanem a leghatározottabban kell most fellépnünk, hogy a helyi hatalom és a központi kormányzat határolódjon el a magyarellenes kijelentésektől és az ezekhez kapcsolódó veszélyes tendenciáktól.” A KMKSZ alelnöke is kitért a magyar iskolákban nyitott ukrán osztályokban rejlő veszélyekre, illetve a szeméttárolás és feldolgozás sok veszélyt és feladatot rejtő kérdésére.
A középszintű szervezet munkáját megfelelőnek minősítette a közgyűlés, majd megkezdődött a tisztségviselők jelölésének és megválasztásának procedúrája. Az elnöki tisztségre egyedül Soós Kálmánt jelölték a küldöttek, akit egyhangúlag választottak újabb három évre a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökévé. Tarics Zoltán és Braun László alelnökök is bizalmat kaptak.
Újra bizalmat kapott a középszintű szervezet ellenőrző bizottsága is: Bakura Sándor, Bocán Péter és Balogh Oszkár. Az etikai bizottság elnöke továbbra is Medve Andrea, tagjai pedig Palkó Katalin, valamint Kertész Viktória.
A közgyűlés a Szózat eléneklésével zárult.
Badó Zsolt
