Még mindig nem regionális nyelv a magyar

Csapon a város polgármestere és képviselőtestületének többsége igyekezett minél tovább elodázni az új ukrán nyelvtörvény végrehajtását, és ennek részeként a 41%-ban magyarok által lakott városban regionális nyelvvé nyilvánítani a magyar nyelvet. Szerintük semmi nem indokolja a magyar nyelv használati lehetőségnek bővítését Csap városában.
A helyi KMKSZ-alapszervezet emiatt aláírásgyűjtő akciót kezdeményezett, de a polgármester a háromszáz helyi lakos által megválasztott kezdeményező csoportot nem jegyezte be, bár ez a törvény álltal előírt kötelessége lenne. Emiatt a kezdeményezők beperelték a kötelességét nem teljesítő városvezetőt.

Közben Csap magyarbarátsággal nehezen vádolható városvezetői is támadásba lendültek: egy 1500 példányban Ternopolban nyomtatott orosz nyelvű újságban, a Novinkában jelentettek meg egy hatalmas, kétoldalas lejárató cikket, amelyben elsősorban csapi magyar embereknek és másoknak a témával kapcsolatos Facebook-bejegyzéseit oroszra fordítva közlik és kommentálják. Az idézett magyar nemzetiségű lakosokat pedig a legaljasabb hazugságokkal és rágalmakkal igyekeznek lejáratni. A cikkben megjelent, kevesek számára hozzáférhető információk miatt az érintettek meggyőződéssel állítják, hogy a rágalmazó, magyarellenes cikket a város vezetőinek megrendelésére írta az orosz származású, magyarul nem beszélő, a megrágalmazott csapiakat nem is ismerő újságírónő.

Közben világossá vált, hogy az újraválasztott ukrán parlament sebtiben nem törli el az új nyelvtörvényt, kénytelen-kelletlen hangnemet váltottak a város vezetői: már nem ítélik el a nekik nem tetsző törvényt, sőt a november 22-re összehívott tanácsülés napirendjére is tűzték a nyelvtörvény ügyét, amiről eddig hallani sem akartak.

Mivel Halina Car polgármester asszony a neki nem tetsző újságírókat nem mindig engedi be a tanácsülésre, az ott történtekről Balogh Oszkártól, a Csapi Városi Tanács KMKSZ-es képviselőjétől érdeklődtünk, aki augusztus óta sikertelenül kezdeményezte a tanácsban a nyelvtörvény ügyének napirendre vételét. „A városvezetésnek a nyelvtörvénnyel kapcsolatos javaslata két pontból állt – monda el Balogh Oszkár. – Az egyik az említett törvény 7. cikkelyének 3. pontja, ami csak azt mondja ki általánosságban, hogy mindent meg kell teremteni annak érdekében, hogy a regionális nyelvek fejlődjenek az adott régióban. Ugyanakkor ezt is csak abban az esetben – egészítették ki városunk vezetői –, ha a statisztikai hivatalból hivatalos tájékoztatásként megkapják, hogy Csap lakosságának hány százaléka idegen anyanyelvű. Potenciálisan regionális nyelvnek tekintik a magyar mellett a roma, az orosz és a ruszin nyelveket is, a polgármester azt mondta, hogy ők ezeket a nyelveket hallják itt Csapon. Figyelmeztettem őket, hogy november 16-án, pénteken felkerült a statisztikai hivatal honlapjára, hogy Ukrajna településein milyen arányban milyen nyelveken beszélnek az emberek. Eszerint Csap lakosságának 41,52%-a mondta azt a 2001 decemberi népszámláláskor, hogy magyar az anyanyelve. Viszont polgármesterünk addig, amíg ezt egy hivatalos pecsétes papíron nem látja, nem hajlandó elfogadni. Én ezt már az azt megelőző héten megkértem a statisztikai hivataltól Ungvárról, állítólag postázták is a városi tanács címére, csak az ukrán posta lassúsága miatt nem ért oda öt nap alatt. Jelentős fordulatnak tekintem ugyanakor, hogy ezen az ülésen már a tanácsba bekerült magyar nemzetiségű képviselők és Burkus Árpád alpolgármester is támogatta a magyar nyelvhasználat kibővítésének ügyét.

Ezt követően Halina Car polgármester, Larisza Sztupak alpolgármester, valamint Okszana Földi jegyzőasszony felszólítottak, hogy kérjek tőlük bocsánatot, mert a Facebook-bejegyzéseikkel (bárki által elolvasható internetes üzeneteikkel) nagyon megsértették őket a csapi magyarok. Behívták Jelena Baturina újságírónőt, aki leült Larisza Sztupák alpolgármester asszony mellé, és onnan tartott nekem egy tízperces előadást arról, hogy az interneten egymásnak küldözgetett üzeneteink mennyire sértőek és elfogadhatatlanok. Elmondta, hogy ezért fel is fog jelenteni minket, pontosabban a feleségemet és egy salamoni óvónőt már fel is jelentett az SZBU-nál, az ügyészségen és a rendőrségen. Szerinte az említett bejegyzések miatt terrorizmus vádjával fognak minket felelősségre vonni. Továbbá erkölcsi sérelem miatt kártérítést fog tőlem kérni, amit szerinte meg is ítél majd a bíróság. Ez a Jelena Baturina nevű újságíró az, aki facebookos bejegyzéseink kapcsán orosz nyelven írt cikkében megkérdőjelezte a feleségem házassági hűségét, alkoholistának nevezte, aki szerinte engem veréssel kényszerít arra, hogy a városi tanácsban követeljem a magyar nyelv regionális státuszának elismerését.

Az alpolgármesterünk, La­risza Sztupák és Okszana Földi, a jegyzőnk elmondta, hogy a Csapi Városi Tanácsot felkereső Fodor Zsolt ungvári magyar konzul, amikor meglátta a helyi magyarok facebookos bejegyzéseit, bocsánatot kért a nevünkben. Megkérdeztem, hogy a konzul véletlenül nem a végre nem hajtott nyelvtörvény ügyében jött-e tájékozódni. Biztos, hogy csak a facebookos bejegyzések miatt? Erre már nem kaptam választ.

A tanácsülés most sem hozott semmilyen döntést a nyelvtörvény ügyében. Végül arra kért a polgármester asszony, hogy azt nyilatkozzam a sajtónak, hogy ők nem a nyelvtörvénnyel kapcsolatos tanácsi határozat ellen vannak, hanem »ez most csak el van napolva«. Majd ha a megyei tanács elfogadja a maga határozatát – mondta –, vagy a Legfelsőbb Tanácsban történik valamilyen változás ezzel kapcsolatban, akkor már tisztább lesz a kép, és mi is tudni fogjuk itt, Csapon, hogy milyen formában kell ezt a határozatot elfogadnunk.”