Megpróbáltatásokkal jár a rokkanttá nyilvánítási eljárás

Napjainkban egyre többen szenvednek maradandó egészségkárosodásban, egyre több az olyan munkahelyi és közúti baleset, melyekben maradandó sérülést szenvednek az emberek. A rokkantság megállapításával kapcsolatos bonyolult eljárás azonban számos megpróbáltatásnak teszi ki az embereket, felőrli az idegeiket.

Kárpátalján a rokkantak száma meghaladja a 70 ezret. Ezeknek az embereknek a jelentős része bizonyos idő elteltével teljesen vagy részben munkaképtelenné válik, korlátok közé szorul mindennapi életében. Esetükben szükség van a rokkantság tényének megállapítására, az állam köteles gondoskodni a rokkantsági nyugdíj megítéléséről és folyósításáról.

E sorok írója hosszú évek óta rendszeresen ki van téve a rokkantság megállapításával együtt járó tortúráknak, gazdag tapasztalata van a nyugdíjigényléssel kapcsolatos ügyintézés bonyodalmairól.

Vegyük sorba, mire van szükség a rokkantság megállapításához. Először is, fontos tudni a maradandó egészségkárosodásban szenvedőknek, hogy mielőtt a helyileg illetékes (városi, járási, megyei) rokkantságot megállapító egészségügyi-szociális bizottság vizsgálatára sor kerülne, a betegnek egy hónapra be kell feküdni kórházi kivizsgálásra. Ez még rendben is volna, hiszen a rokkant, beteg emberre ráfér a gyógykezelés. Más kérdés azonban, hány orvosi szobába kell bekopognia, illetve hány órát kell várakoznia azok előtt, hogy megkapja a rokkantság megállapításához szükséges orvosi szakvéleményeket. Saját tapasztalataimból kiindulva mondhatom, hogy egy-egy orvosi vizsgálatra, röntgenfelvételre, szívfelvételre, ultrahangvizsgálatra átlagosan két-három óra hosszat kell várakozni, és ezt a tényt más betegtársaim is megerősítik, akik hasonló idegőrlő tapasztalatokkal „gazdagodtak”.

Miután végeztünk a szükséges vizsgálatokkal, és elkészültek a szükséges papírok, sor kerülhet az egészségügyi-szociális bizottság vizsgálatára, melynek során megállapítják a rokkantság tényét és fokát. Azoknak, akiknél megállapítják a rokkantságot, rendszerint egy-két évente kell járniuk felülvizsgálatra. Hat–nyolc év után a betegeknek általában megadják a végleges rokkantstátuszt, azaz nem kell többé felülvizsgálatra járniuk. Viszont akadnak olyan kirívó esetek is, amikor például megcsonkított alsó végtagú betegeknek hosszú évekig nem adják meg a végleges rokkantságot.

Az utóbbi időben sokan panaszkodnak arra, hogy egyes esetekben a rokkantság tényének fennállása ellenére sem nyilvánítják őket rokkantnak, mondván, bizonyos műtéti beavatkozással lehetőség van az egészségkárosodás megszüntetésére. Azonban, mint a betegek e sorok írójának elmondták, az ilyen műtétek horribilis összegekbe kerülnek, ráadásul a beavatkozás sikerességének aránya nem haladja meg az 50 százalékot.

A hatályos ukrajnai jogszabályok szerint az a személy számít rokkantnak, aki súlyos, maradandó egészségkárosodásban szenved, melyek folytán korlátozva van az életvitelében, és szociális segítségre szorul. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatékosság következtében munkaképességét legkevesebb hatvanhét százalékos mértékben elvesztette, és az orvosok megállapítása szerint ebben az állapotában javulás egy évig nem várható. A nyugdíj attól a naptól kezdve jár, amikor megállapították a rokkantság tényét. A rokkantság fokozatai Ukrajnában a következők: teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul (I. fokozat); teljesen munkaképtelen, de nem szorul mások gondozására (II. fokozat); rokkant, de csak részben munkaképtelen (III. fokozat).

A rokkantsági nyugdíj mértéke életkortól és rokkantsági foktól függ: az I. fokozatú rokkantaknak az öregségi nyugdíj 70 százaléka, a II. fokozatúaknak a 60 százaléka, a III. fokozatúaknak a 40 százaléka jár.

Ukrajna Állami Nyugdíjalapja az ide vonatkozó jogszabályoknak megfelelően és az általa kidolgozott szabályzat alapján állapítja meg a nyugdíjfolyósításhoz szükséges okmányokkal kapcsolatos ügyintézést. Ennek megfelelően abban az esetben, ha a személy a rokkantság megállapítása idejében munkahellyel rendelkezik, a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó kérvényt a Nyugdíjalaphoz a munkahelye erre felhatalmazott tisztségviselőjén keresztül nyújtja be. Ha viszont nem dolgozik, a rokkantság megállapításának napjától számítva nem több mint 3 hónapon belül személyesen kell benyújtania a kérelmet a lakhelye szerint illetékes nyugdíjosztályhoz. Ez esetben a rokkantnyugdíjat a rokkantság megállapításának napjától folyósítják. Ha a beteg rokkantsági fokozata III.-ról II.-ra változik, az új fokozatnak megfelelő nyugdíjat a változás napjának beálltától fizetik. Ha alacsonyabb fokozatú rokkantságot állapítanak meg a felülvizsgálat során, az adott hónap végéig kapja az előző fokozat után járó nyugdíjösszeget. Abban az esetben, ha egy rokkantnyugdíjast egészségesnek nyilvánítanak, annak a hónapnak a végéig kapja a nyugdíjat, ameddig a rokkantság érvényes. Ha a rokkantnyugdíjas nem jelent meg az előre megszabott időpontban felülvizsgálatra, a nyugdíj folyósítását a következő hónaptól kezdve megszüntetik. Az orvosi-szociális vizsgálati bizottságok kötelesek jelenteni a Nyugdíjalapnak a pótlólagos felülvizsgálat eredményét, valamint azt, ha a rokkant személy nem jelent meg a felülvizsgálaton.

-figyelő-

Kárpátalja