Megtartotta éves közgyűlését a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete

Március 20-án tartotta éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete Huszton.

Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke évértékelő beszédében elmondta, hogy a szervezet taglétszáma növekszik, jelenleg több mint 6 ezer főt számlál a felső-Tisza-vidéki KMKSZ-szervezet. Az elnök elmondta, a Felső-Tisza-vidék középszintű szervezet jól szerepelt a tavalyi választásokon, igyekezett a tőle telhető maximális eredményeket elérni.

Sari József elnök a választásokon elért eredmények részletes elemzése után beszélt a Felső-Tisza-vidék oktatásügyének helyzetéről. Problémaként emelte ki az ott élő magyar nemzetiségűek azon szegmensét, akik már nem beszélik a magyar nyelvet, annak ellenére, hogy az az anyanyelvük: „Ott tartunk, hogy újra kell gyermekeinknek tanítani anyanyelvüket” – hangsúlyozta az elnök. Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a KMKSZ megalakulásától kezdve feladatának tekintette a probléma megoldását, ezért működik a vidékén több vasárnapi iskola, óvoda és több olyan program, amely elősegíti ezen csoport tagjainak anyanyelvük elsajátítását. Itt az elnök köszönetet mondott a terebesfejérpataki tagságnak, illetve a szlatinai Szent Anna Óvodának, akiknek a segítségével a már említett faluban is be fog indulni egy magyar nyelvű óvoda. A szlatinai óvoda bútorokkal támogatta Terebesfejérpatak célkitűzését.

Sari József másik oktatásügyi problémaként a tanárok és diákok egymás közötti kommunikációját jelölte meg, amely lassan teljesen ukrán nyelven folyik, valamint beszédében kitért a szórványvidék káderhiányára. Az utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy nem segíti elő a helyzetet az, hogy a vidékről Ungváron és a Rákóczi-főiskolán tanuló diákok kevés százaléka tér vissza, és kezdi meg tevékenységét saját vagy szomszédos településén. Az elnök ezzel kapcsolatban szorgalmazza egy olyan program indítását, amely képes visszacsábítani a jól képzett ifjakat a vidékre.
Az elnök kitért a 2015 márciusában indult Petőfi-programra is, amelynek keretében négy fiatal érkezett Kárpátaljára a Kárpát-medence különböző területeiről. Ifj. Sari József szerint a programban előírt egy év nem elegendő idő, hogy az ide érkezett diákok valóban kamatoztatni tudják tudásukat és hatással legyenek az itteni fiatalokra. Az elnök szerint a megfelelő idő 2-3 év lenne.
A középszintű szervezet kulturális munkájával kapcsolatban elmondta, hogy a szervezet aktívan részt vett a megyei rendezvényeken, illetve hagyományos, saját szervezésű programjaikat kivétel nélkül megtartotta az elmúlt évben: ilyen volt a FELTISZA vagy a Szent István-napi ünnepség.

Gara Katalin beregszászi magyar konzul asszony köszöntője után dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke beszédében megköszönte a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének az elmúlt évi munkáját, kiemelve az önkormányzati választásokon elért eredményeket, majd elmondta, hogy a KMKSZ a legstabilabb, legrégebbi és folyamatosan működő határ menti magyar politikai szervezete a Kárpát-medencének. „Büszkének kell lennünk arra, hogy a legutóbbi választásokon megmutattuk, hogy a kárpátaljai magyarsággal számolni kell” – jelentette ki a KMKSZ elnöke. Mint ahogy a politikus elmondta, az elmúlt évben a kárpátaljai magyarságnak két nagyon fontos feladata volt: elsőként az, hogy a választásokon mind az ukrán, mind pedig a magyar államnak be kellett bizonyítania, hogy a kárpátaljai magyarság létezik, életképes, erős, képes kiállni saját érdekei mellett, másodsorban pedig ki kellett dolgoznia azt a „mentőtervezetet”, amely segít majd a helyi magyarságnak talpra állnia. Ennek a mentőtervezetnek a segítségével indult meg a múlt évben a pedagógusok, orvosok, a művészeti iskolákban dolgozó pedagógusok bérkiegészítése, valamint ennek a segítségével sikerült az államtól átvállalni az óvodások étkeztetésének támogatását, amely valószínűleg majd kibővül az elemi iskolákban tanuló gyermekek étkeztetésének támogatásával.

A nagyszabású, vállalkozásokat támogató programmal kap­csolatban Brenzovics László elmondta, hogy leghamarabb valószí­nűleg júniusban lehet pályázni különböző forrásokra, de a program jelenleg is kidolgozás alatt áll. A pályázás menetével kapcsolatban az elnök hozzátette, hogy a következő hónapokban Ung­vá­ron, Nagy­szőlősön, Beregszászban és Técsőn nyílik majd olyan iroda, ahol be lehet nyújtani a pályázatokat, amelyeknek az elbírálásában a végső döntést a magyar állam fogja meghozni. „Jelenleg három vállalkozási területen lehet majd pályázni: mezőgazdasági termelés támogatása, vállalkozásfejlesztés, illetve turizmus” – mondta a KMKSZ elnöke.
Beszéde végén Brenzovics László hangsúlyozta, hogy a következő évben a szervezet igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság ne tűnjön el, és minden szükséges segítséget megkapjon: „Nekünk, akik itt maradtunk, azzal kell törődnünk, hogy ilyen nehéz körülmények között is hogyan, milyen módon tudunk előrelépni” – zárta beszédét a politikus.

A közgyűlés a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének munkáját megfelelőnek találta.

R. Sz.