Rákóczi-kultusz és Kárpátaljai Kollégium

Augusztus 29. és szeptember 2. között a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület meghívására a Kárpátaljai Kollégium előkészítése céljából és a Rákóczi-kultusz emlékhelyeinek négynapos tanulmányútjára Kárpátaljára látogatott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke, költő, a Lakiteleki Népfőiskola egyik megalapítója.

Első úti célként a történelmi Máramaros hazánkban fellelhető részeire látogattak el, többek között az egykori koronavárosokba, Husztra, Viskre és Técsőre, majd folytatták a kirándulást Rahóra. A tanulmányi úton részt vett továbbá Keskeny Ernő, Magyarország kijevi kijelölt nagykövete, Kisfaludi-Bak Judit, a Magyar Országgyűlés alelnöki kabinetjének vezetője, Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának leköszönő főkonzulja, valamint az őt váltó Szalipszki Endre, továbbá Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke, Balogh Lívia a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Popovics Béla, a KNE elnökségi tagja, Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza vidéki Középszintű Szervezetének elnöke.

A tanulmányi út keretein belül a huszti református vártemplomban Józan Lajos lelkész, helytörténész kalauzolta a jelenlévőket.

Viskre látogatva a helyi református erődtemplomot tekintették meg, ahol a templomról és Visk történetéről hallhattak egy rövid előadást Czébely Lajos helytörténésztől. Ezt követően megkoszorúzták Fodó Sándor a KMKSZ egykori alapítójának sírját, majd a viski tájházban a helyi nevezetességeket is megtekintették. Ezután egy konferencia keretein belül Lezsák Sándor kifejtette: látogatásának fő célja a Kárpátaljai Kollégium, melynek keretében visken példálul mintegy 60 fiatal kutató a Lakiteleki Népfőiskola és a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület technikai irányításával mérné fel házról házra járva Visk helyi értékeit.

Augusztus 31-én Ugocsába látogatott el Lezsák Sándor kiséretével és a hozzájuk csatlakozott Bozsik Béla beregszászi konzullal, Barta Józseffel, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökével, a KNE alelnökével, Kész Barnabás történésszel. Az ugocsai nap a nagyszőlősi római katolikus templomban szent misével vette kezdetét, majd megtekintették a középkori templomot, a ferences kolostort és a Bartók Béla- emlékszobát is. A helyszíneken Grigora Éva, a Nagyszőlősi Járási Közigazgatási Hivatal Kulturális osztályának munkatársa ismertette azok múltját, jelenét.

A nap a nagyszőlősi KMKSZ-székházban folytatódott, ahol Barta József köszöntötte a jelenlévőket, köztük a történelmi egyházak képviselőit: Seres Jánost, a Máramaros–ugocsai Református Egyházmegye esperesét, Csirpák József salánki görögkatolikus parochust, Magyar Gergelyt, nagyszőlősi római katolikus plébánost, illetve a járás több településének KMKSZ-alapszervezeti elnökét.

Molnár Eleonóra arra emlékeztetett, hogy az egyesület első járási szintű rendezvényére is Nagyszőlősön került sor 2012-ben, amikor is a paraszti polgári életet mutatták be egy fotókiállítás és egy, az értékekről szóló előadás által. Azóta az egyesület számos rendezvényt szervezett a Nagyszőlősi járásban (is), amely most folytatásához, ezzel együtt pedig egy újabb, rendkívüli kezdeményezés megvalósításának első lépéséhez ért.

Lezsák Sándor Nagyszőlősön arra hívta fel a figyelmet, hogy sok országnak, nemzetnek megvannak a saját értékei, amelyek alapján gyakran azonosítják őket. Ilyenek pedig a hungarikumok „személyében” a magyarság birtokában is vannak.

A kollégium bemutatását követően Barta József elmondta: e nehéz időkben, amely során Magyarország kormánya támogatja a kárpátaljai magyarokat, nemcsak a túlélés a fontos, hanem az is, hogy a nehézségek közepette megerősödjünk. Mindehhez összefogásra, összetartásra van szükség, amelyre a projekt egyértelműen jó lehetőséget biztosít.

Az Ugocsai nap Tiszaújlakon folytatódott, ahol az egykori sóháznál és a Turul-emlékműnél is tiszteletüket tették, s elhelyezték koszorúikat a küldöttség tagjai. Salánkon a Rákóczi-emlékparkba, a sztálinizmus áldozatainak emlékművéhez, a görögkatolikus és a református templomba, Romzsa Tódor görögkatolikus püspök szobrához is ellátogattak, megkóstolhatták a falu egyik nevezetességét, értékét, a labdacsörögét, más néven hólabdát is. Kész Barnabás történész, néprajzkutató Salánk történetéről beszélt, amely az utolsó Rákóczi-országgyűlés helyszíne is egyben. Kész Géza bodnármester otthonában pedig találkozhattak a falu néhány bodnárával, megismerkedve mesterségükkel, s a hordókészítés rejtelmeivel. Kiemelendő, hogy a Rákóczi-kultusz, amelynek részesei, megtestesítői is egyben a II. Rákóczi Ferenchez kötődő emlékhelyek, illetve a salánki hordó is bekerült a KNE felmérését és ajánlását követően a Külhoni Magyar Értéktárba.

Szeptember 1-jén, hétfőn Lezsák Sándor, Kisfaludi-Bak Judit és Keskeny Ernő részt vett a Tiszasalamoni Általános Iskola tanévnyitó ünnepségén, majd a közeli Szürtébe utaztak, ahol a szürtei református parókián egyeztetettek a létrehozandó ungi regionális kollégium létrehozásáról Balogh Líviával, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökével, alelnökeivel és kistérségi elnökeivel, Pogány István római katolikus esperessel, Balogh Attila református esperessel, valamint Bátori Józseffel, az Ungi Református egyházmegye főgondnokával. A megbeszélésen részt vett Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai egyesület elnöke, és alelnöke, Kótyuk Zsolt szürtei református lelkész is.

A megbeszélést követően Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés nevében megkoszorúzta a szürtei református templom kertjében a magyar összetartozás emlékművét.

Ungváron a magyarországi küldöttség tagjai a KMKSZ székházában találkoztak a KMKSZ vezetőivel, ahol Brenzovics László elnök, és az elnökség tagjai tájékoztatták őket az ukrajnai és kárpátaljai politikai helyzetről, a magyar közösség problémáiról. A KMKSZ vezetői kijelentették, hogy támogatni fogják a Kárpátaljai Értéktárprogram lebonyolítását.

Lezsák Sándor és kísérete Munkácson találkozott Majnek Antal római katolikus megyéspüspökkel, majd este részt vett a beregszászi járási Guton a felújított I. világháborús emlékmű felavatási ünnepségén.

Szeptember 2-án Bereg vármegyébe látogatott el Lezsák Sándor és kísérete. A nap a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán vette kezdetét, ahol a szerveződő kollégium előkészítésében részt vevők a főiskola elnök asszonyával, dr. Orosz Ildikóval és a főiskola rektorhelyetteseivel tanácskoztak abban a reményben, hogy a főiskola diákjai is segítik majd kutatómunkájukkal a kollégiumok munkáját. A tanácskozás után a résztvevők megkoszorúzták Kiss Ferenc és Mádl Ferenc emléktábláit, majd ellátogattak a Nagyberegi Tájházba. Ezt követően megtekintették a Nagyberegi Középiskolában levő Szőttesmúzeumot is. Ezt a népművészet mestere címmel rendelkező múzeumvezető, Prófusz Marianna mutatta be, aki természetesen nem mulasztotta el bemutatni a Külhoni Magyar Értéktárba bekerült beregi szőttes és hímzés legfőbb jellemzőit sem.

Végezetül a kutatás szervezői Demkó Ferenccel, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének esperesével és Zán Fábián Sándor református püspökkel is tárgyaltak az egyházak, egyházközségek segítéségét kérve a kollégiumok jövendő munkájának segítésében. A kérést mind a főiskola, mind a történelmi egyházak képviselői örömmel üdvözölték.

A Magyar Országgyűlés által 2012-ben elfogadott magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény alapján egy helyi-megyei-térségi-nemzeti értékek felépítésű piramist hoztak létre, amelynek csúcsán avilágszerte elismert termékek, a hungarikumok állnak. Mivel a piramis helyi értékekből kezd szerveződni, ezért ezekért is felelősséggel tartozunk, ezeket is meg kell nevezni, bemutatni. Magyarországon már megkezdődött a települési értéktárak létrehozása, amelybe több önkormányzat is becsatlakozott. A felmérést követően a helyileg alakult értéktárbizottság dönt arról, hogy a megjelölt személyeket nevesíti, kiemeli-e tevékenysége alapján.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Miniszterelnökség és a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében az anyaországon kívül a Kárpát-medence magyarok lakta vidékein is megkezdődik ez a munka. A kollégium célja tehát, a KNE által már elkezdett értéktár kibővítése, és azoknak a helyi értékeknek a feltérképezése, amelyek kormányzati támogatással minél szélesebb körben megismertetésre kerülhetnek. A munka kárpátaljai felelőse és lebonyolítója a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület lesz, a projekt fővédnöke a KMKSZ, együttműködő partnereik pedig az egyházak és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.

2015 tavaszán négy kollégium indul el Kárpátalján: az Ugocsai, a Beregi, a Máramarosi és az Ungi, amelyek tevékenysége nemcsak a magyar többségű területeket, hanem a szórványvidéket is magába foglalja. A kollégiumok egy időben indítják el és végzik munkájukat. A kellő előkészületek után tavasszal megkezdődik a felmérés, amelybe többek között helyi főiskolások, egyetemisták, pedagógusok és akár nyugdíjasok is bekapcsolódhatnak. Ennek során arra kerül majd hangsúly, hogy melyek azok a sajátos épületek, növények, személyek, információk stb., amelyekre az emberek büszkék, s amelyeket településük megismerése érdekében másoknak is érdemesnek tartanak megmutatni. Második alkalommal ugyanazokat a helyeket kell ismét meglátogatni, és a már meglévő adatokat kipótolni, esetleg mélyinterjút, videofelvételt készíteni. A 3. lépés pedig egy értéktár-konferencia lesz, amelyen az összegyűjtött értékek bemutatásra, összegzésre kerülnek. Mindez erősítheti a fiatalok nemzeti önismeretét, hitbeli erejét, segíthet a közösségek formálódásában és a szemléletváltásban is, hogy ne a kínai bóvlik uralkodjanak, ne azok legyenek népszerűek az emberek körében. A munka során tehát a gyökerekig kell leásni. Mindez megéri azonban, hisz értékeinkről, igazi minőségről van szó, az érték értékesítéséről. Az, aki bekerül az értéktárba, reklámlehetőséget is kap, ez pedig a megélhetést és a munkahelyteremtést is szolgálhatja.
karpataljalap.net