Rovástábla-avatás Csongoron

Kovács Béla, az Európai Parlament képviselője immár Kárpátalja ötödik településének rovásos helynévtábláját avatta fel. Kárpátalja mostanra a rovásműveltség ápolásának egyik fontos központjává vált, hiszen már az ötödik településen, a 12-ik rovásos helynévtáblát avatták fel, ezúttal Csongoron. A rovástáblák népszerűségének egyik fontos oka, hogy a magyarlakta településeken egy ideje egységes üdvözlőtábla fogadja az autósokat a bevezető utak mentén, amelyen az igényes kivitelű rovásos helynévtábláknak is sikerült helyet találni. Az azonos megjelenés megsokszorozza a Kárpát-medencei egységes székely-magyar rovásos helynévtáblák által hirdetett üzenet – a határoktól függetlenül egységes magyar nemzet léte – erejét. A másik – talán még fontosabb – szempont, hogy szerencsére egyre többen ismerik fel: a székely-magyar rovás ugyanúgy része a magyar szellemi örökségnek, mint a magyar nyelv. A csongoriak szép számban vettek részt az avatáson, amelyre a vasárnapi istentiszteletet követően került sor. Az avató közönség ifj. Pocsai Sándor csongori református lelkésztől idézetet hallhatott a Szentírásból, amelyben a bibliai fogságban lévőkhöz hasonlította az itt élők feladatát, teendőit: ahova születünk, ott kell kiteljesednünk. (Jer 29,7) Az Ezüstlánc-díjas Baksa Tibor, Csongor polgármestere az avatási beszédében kiemelte, hogy különösen fontos az európai parlamenti képviselő jelenléte, mert ő tettekkel bizonyít, s legalább ilyen kiállást kér attól a miniszterelnöktől is, aki lélekben tizenöt millió magyart képvisel. Kovács Béla avatóbeszédében hangsúlyozta a közös, népeket összekötő múltat is: „A táblán alkalmazott rovás az egyik legősibb és legfontosabb szellemi kincsünk, olyan kulturális örökség, melyre mi, magyarok méltán lehetünk büszkék, hiszen nem sok nép rendelkezik még ma is használatban lévő saját írásrendszerrel. A tágabban értelmezett rovás íráscsalád ugyanakkor az egész emberiség kulturális öröksége is, hiszen egykoron összekötötte Kelet- és Közép-Európa, valamint Közép-Ázsia népeit, melyek közül a legtöbb éppen a Kárpát-medence és a mai Ukrajna területén élt.” A képviselő kiemelte a helyiekkel való kapcsolat fontosságát: „Én, az Európai Parlament képviselőjeként irodát nyitottam Beregszászon, ezért kiemelten fontos volt számomra, hogy Kárpátalja első rovásos helységnévtáblája ott kerüljön felállításra. A jó példa azonban, szerencsére, hamarosan követőkre talált és a magyarok lakta települések folyamatosan csatlakoznak a mozgalomhoz.” Miután a polgármester és a képviselő leleplezte Csongor település rovásos helynévtábláját, a Rovás Alapítvány képviseletében Rumi Tamás üdvözölte a megjelenteket, aki rövid áttekintést adott a székely-magyar rovásírás történetéről. Kiemelte, hogy ősi írásunkat mindig és folyamatosan használták. A rovás megőrzésében fontos szerepe volt az egyháznak, hiszen többek között Kájoni János, Bél Mátyás, valamint Kárpátalja szülötte, Forrai Sándor is egyházi emberek voltak, s sok emlék maradt fenn a templomokban. A település világi és egyházi vezetőjének a Rovás Alapítvány egy-egy könyvet adományozott, így a rovásos Újszövetségi Szentírást már Csongoron is meg lehet nézni. Zárásként a helyi műkedvelő néptánccsoporttól láthattunk előadást, majd a táblaavatók küldöttségét bensőséges vendégségbe hívta a polgármester. A program a délutáni barátságos focimérkőzéssel ért véget, ahol újabb ötlet született meg: a labdarúgó csapat mezén is szerepelhetne rovás felirat… A szervezést Kovács Dezső, Kovács Béla képviselő Beregszászi Fogadóirodájának vezetője bonyolította, a táblaállítás költségét megosztva Baksa Tibor polgármester és Kovács Béla Európa Parlamenti képviselő állták.

Forrás: karpatinfo.net