Somogyi László a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetség élén
Nemrégiben elnökváltás történt a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségnél. Új elnökként mindenképp egy olyan személyt akartak látni, aki elkötelezett a magyar identitás megőrzésében, ragaszkodik a magyar kultúrához és mindent megtesz annak érdekében, hogy egy nyugat-ukrán városban megmaradjon a magyar szó. A megfelelő embert megtalálták.
– Mióta működik az egyesület?
Már nagyon régóta működik, már talán több mint 30 éve. Amikor még diák voltam, egy ismerősöm hívott meg a társaságba. De abban az időben ennek a társaságnak a rendezvényeire csak idősek jártak. Viszont emellett működött egy külön szervezet, amelynek inkább fiatalabb tagjai voltak. Skotnyár József volt az elnöke, aki ismert engem és így engem is meghívott. Általában ünnepekre szerveztek rendezvényeket: húsvétra, karácsonyra, nemzeti ünnepekre… Skotnyár úr halála után ez a társaság megszűnt. A LMKSZ-be már Szarvas Gábor elődöm hívott meg évekkel később. Szívesen mentem, hiszen sok ismerősöm volt ott, ugyanis a fiatalok és idősebbek korábban több közös rendezvényen is részt vettek. Itt a társaságban ismerkedtem meg jelenlegi feleségemmel, Mariannával.
– Egy személyes kérdés: hogyan tanultál meg Lembergben magyarul beszélni?
Lembergben születtem, de édesapám magyar volt. Tiszasalamonban éltek a nagyszüleim és ott töltöttem a vakációkat, ott tanultam meg magyarul.
– Mi motivált arra, hogy részt vegyél a társaság rendezvényein?
Nagyon jó érzés volt magyar szót hallani. Édesapám korán meghalt, nem volt más közeli ismerősöm, akivel magyarul beszélhettem. Ez volt az egyetlen közeg, hiszen Lembergben inkább a lengyel kisebbség van jelen. Internet sem volt. Később lett magyar csatorna a tévében, az nagy öröm volt számomra.
– Egyébként mivel foglalkoztál, mivel foglalkozol fő munkaidőben?
Pályakezdőként is a magyar nyelv segített ki engem. Első komolyabb bevételemet gomb- és cipzárkereskedéssel szereztem, ahova magyar-ukrán tolmácsként hívtak meg. Magyar vállalkozóknak kellett segítenem egy kiállításon, de bekapcsolódtam az eladásba is. Később más területen szintén együttműködtünk magyarországi cégekkel, legtöbbet a Vörsas Kft.-vel, ahol szükség volt a magyar tudásomra, például víztartályokat és egyebeket gyártó cégnél. Mai napig is ebben a szakmában tevékenykedem.
– Hogy esett rád a választás most az elnökváltás idején?
Szarvas Gábor nyugdíjba vonult és családi okok miatt Budapestre költözött. Már korábban említette nekem, hogy engem lát jövőbeni elnöknek. Ilku Marion, a még korábbi elnök is ugyanezt mondogatta.
– Erre hogyan reagáltál?
Nagy örömmel fogadtam. Nagyon tetszik ez a feladat.
– Új, friss elnökként milyen célokat tűztél ki magad elé?
Fenntartani a magyarságot. Ebben az évben van egy komolyabb tervünk. Idén emlékezünk meg a Málenykij robot 80. évfordulójára. Tudjuk, hogy Szolyván van egy emlékpark. Itt Lemberg mellett is volt egy gyűjtőtábor, Sztárij Számborban, és szeretnénk itt is kialakítani egy méltó emlékhelyet, hiszen sok magyar testvérünk esett el itt is. A helyszínen van már egy szobor, melyet mi helyeztünk el. Jelenleg rendezzük a földtulajdoni ügyeket. Novemberre tervezzük a munkálatok befejezését és a megnyitót. Pályáztunk támogatásra, de egyelőre még nincs válasz. Reméljük, sikeresen befejezzük idén.
– Honnan szerez támogatást a társaság?
Van egy éves tagsági díjunk, amit minden tag évente egyszer befizet. Viszont ilyen háborús helyzetben nem tartom helyesnek, ha pénzt kérek az emberektől. De aki megteheti, az fizeti. Ezen kívül támogatott a Magyar Állam, a Konzulátus.
– Rendszeresen megemlékeznek a magyar nemzeti ünnepekről. Idén március 15-re mit tervez a társaság? Hogyan ünnepel?
Március 15-re meghívást kaptunk Kijevbe. A magyar nagykövet meghívta az Ukrajnában működő magyar szervezetek képviselőit. A Petőfi szobornál koszorúzunk majd. Lába Marianna, a feleségem, aki operaénekesnő, lép fel énekével a rendezvényen.
Lembergben pedig március 17-én koszorúzunk. Van Lembergben egy templomunk, melyet Árpád-házi Boldog Konstancia tiszteletére emeltek. Ő magyarként jött ide Lembergbe és Lvovnak volt a felesége. Konstancia hozta el a katolikus hitet Lembergbe. Ezen a templomon van egy emléktábla, ahol mi magyarok összejövünk és ott koszorúzunk.
– Ez az egyedüli magyar vonatkozású hely Lembergben?
Igen, ezért választottuk ezt a helyszínt.
– Esetleg van Lembergben magyar nyelvű szentmise vagy bármi, ahol magyar szót halhat az ember?
Szentmise nincs, de van magyar vasárnapi iskolánk. Van egy nagyon jó tanárunk, Gergely Péternek hívják, és vegyes korosztályú gyerekeket tanít. Nagyszőlősről származik és nagyon lelkesen végzi a feladatot.
– Hány tagja van jelenleg a társaságnak?
Szarvas Gábortól kaptam egy listát, melyen több mint százötven tag szerepel, de csak körülbelül 45 fővel tudtam kapcsolatba lépni. Sokan elutaztak, vannak, akik meghaltak, és vannak, akiknek egyszerűen megváltozott a telefonszáma.
– Nincs esetleg honlapja, Facebook-oldala a társaságnak?
Facebook-on fent vagyunk, de még nem kaptam meg az adminisztrációs jogokat, úgyhogy nem tudom egyelőre szerkeszteni az oldalt,
– Van a társaságban olyan tag, aki segít neked az ügyek intézésében?
Okmányokkal kapcsolatban, jogi kérdésekben Petruskevics Igor segít. Van, aki felajánlotta, hogy tudna segíteni. Ez is nagyon kedves tőle. Sokat segít a feleségem.
– Milyen kapcsolatban vannak a lembergi magyarok a kárpátaljai magyarokkal, magyar egyesületekkel?
Egyelőre, mint a LMKSZ elnöke, Magyarország Ungvári és Beregszászi Konzulátusain mutatkoztam be. Néhány kárpátaljai magyar szervezet elnökét is megismerhettem.
– Hogyan viszonyulnak a magyarokhoz manapság Lembergben?
Úgy, mint Orbán Viktorhoz viszonyul az ukrán kormány. De elmeséljük nekik, hogy mi a helyzet, mert tudatlanságban élnek. Többen is megkérdezték, hogy nem félünk-e koszorúzni a nemzeti ünnepen. Nem félünk…
Fehér Rita