A célunk továbbra is a megelőzés… Interjú Gábor Péterrel

Gábor Péterrel, a menedékházat létrehozó Kelet-Európai Misszió Alapítvány igazgatójával beszélgettünk a központ előzményeiről, jelenéről, s a jövőbeni feladatokról…

– A misszió 1995-ben alakult egy nemzetközi küldetés részeként. Fő feladatunk hirdetni Jézus Krisztus evangéliumát. A kereszténységünket az életünkben kell megélnünk. Azt adjuk a kezünkön keresztül, ami a szívünkben van.

– 1997-től dolgozunk a kórházakban sorsukra hagyott gyermekekkel. A legtöbb esetben az édesanyák szociális okok miatt mondanak le gyermekeikről. Ezalatt azt értem, hogy vagy az anya túl fiatal, s egyedül nem képes vállalni a felelősséget egy újszülöttért, esetleg a családja nem fogadja be őket, vagy az anyagi körülmények miatt lehetetlen az otthonába vinnie a gyermeket. A férfiak sajnos gyakran nem állnak a helyzetük, s feladataik magaslatán, s nem tudják megoldani ezeket a kérdéseket.

Sok meghökkentő történet jár a városban arról, hogy 2010-ben öt, 2011-ben pedig egy újabb csecsemőt találtak holtan egy szemetesben, sorsára hagyva. A célunk megelőzni az ilyen eseteket, hogy ne kerüljenek olyan válságos helyzetbe az édesanyák, amely miatt ilyen elkeseredett lépésre szánják el magukat. Úgy éreztük, hogy bele kell fognunk egy nagy tervbe, s létre kell hoznunk egy menedéket: mama-baba házat, melynek az a feladata, hogy szolgálja a krízishelyzetben lévő anyákat. Ez a mozgatórugója az egész projektünknek.

– Hosszú ideje van egy épületünk, amelyet eddig különböző célokra használtunk: raktárhelyiségként, lakóházként hasznosítottuk, majd amikor Isten megérintette a szívünket, átépítettük és 2013-ra kialakítottuk ezt a menedékházat. Anyagi forrásunk a holland testvéreinknek köszönhetően volt: Gudrun Byttebier, a Childreis Rehicf Fondation képviselője rendezett gyűjtést huzamosabb időn keresztül, ő viselte szívén az ügyünket, s támogat bennünket napjainkban is. Továbbá örömhírt kaptam a minap az ukrán kormány részéről is: elfogadták, hogy ne kelljen fekbért fizetnünk a vasútnak azokra a segélyekre, amelyek már több mint egy éve az országban vannak.

– Elsősorban a világlátásukat szeretnénk megváltoztatni. Ha valaki leányanya, akkor az azt is tükrözi, hogy a lelkében és az elméjében is rendetlenség van. Pszichológusok, nevelők segítenek nekik szocializálódni és elfogadni önmagukat. Emellett teljes körű ellátásban részesülnek, valamint a szociális osztályok gondoskodnak munkahely szerzéséről, mi pedig segítünk nekik albérletet, később lakást találni, megtanítjuk őket dolgozni, vagy esetleg, ha még iskolába jártak, akkor folytathatják a tanulmányaikat. Célunk, hogy a társadalom aktív részesévé váljanak, amikor kilépnek tőlünk a nagybetűs életbe.

– A tetőkapacitásunk nyolc édesanyára és gyermekére vonatkozik, de egyelőre öt anya számára tudunk teljes körű ellátást biztosítani. A megyei szociális osztálytól azt az információt kaptuk, hogy Kárpátalján nincs igény több személy befogadására, az elsődleges cél továbbra is a prevenció lesz. Azért fogunk küzdeni, engedélyeket kérni, hogy iskolákban tarthassunk megelőző tanfolyamokat, hogy elejét vegyük a hasonló eseteknek. Már korábban is végeztünk hasonló szolgálatot: egyéb programjainkban utcagyerekekkel foglalkozunk, már évek óta erőteljes munka folyik a körükben, hiszen ők a legveszélyeztetettebb szociális rétegbe tartoznak, potenciális jelöltjei a majdani leányanyáknak.

– Igen. Boldogan látom ezeket a gyerekeket munkahelyeken. Önellátóak, képesek családot alapítani, tehát nem csak magukról, másokról is tudnak gondoskodni. Természetesen ez nem egy nap alatt történik, egy hosszú folyamat része, ahogy a menedékház esetében sem egy nap alatt várunk csodát. Az utcagyerek programunk megalakulása óta 23-24 éves fiatalok kerültek ki a szárnyaink alól, akik nem alkoholisták, nem börtönviselt emberek, egyenlő részesei a társadalomnak, van munkahelyük, s ami a legfontosabb: megtalálták Jézus Krisztust az életükben.

– Technikailag ma. Minden el van készítve öt édesanya és gyermeke fogadására. Szociális programként a szociális osztály égisze alatt végezzük ezt a feladatot. Előre láthatólag májusban költözhetnek be az első anyák, de minden Isten kezében van, s számára nincs lehetetlen.