A kettős állampolgárság témája az ukrán sajtóban

A hónap témája:

A kettős állampolgárság kérdése az elmúlt hetekben, hónapban az ukrán sajtó által felkapott témák egyike volt. A megjelent írások többsége továbbra is negatívan értékelte a Magyar Országgyűlés által elfogadott egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény bevezetését, azzal érvelve, hogy az állampolgárság kiterjesztése a szomszédos államok területi egységét veszélyezteti. A magyar állampolgárság megadását a határon túli magyaroknak, továbbra is sokan úgy értelmezik, mint Budapest területi revíziós törekvéseinek egyik lépését. A törvényt bevezetését Ukrajnában már korábban is kritikával fogadták, s számos politológus, szociológus, jogász és publicista arra emlékeztetett, hogy a kettős állampolgárság ellentmond az ország alkotmányának.

 

 

A kettős állampolgársággal kapcsolatban az ukrán állam részéről máig nem született hivatalos állásfoglalás, amit szintén kritikusan értékeltek. A februárban megjelent sajtótermékek, hírportálok közül a kettős állampolgárság kérdésével a legtöbbet az zakarpattya.net.ua és az ua-reporter.com kárpátaljai portálok foglalkoztak, de sajtótéma volt a Dzerkalo Tizsnya ukrán hetilap és a Vlaszty Gyenyeg ukrán üzleti-politikai hetilap hasábjain is.

A kettős állampolgárság kapcsán Gazeta po-kijevszki  című lapnak adott interjújában Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az Ukrajna Magyar Demokrata Párt elnöke, Beregszász város polgármestere is azt nyilatkozta, hogy törvénysértő az, ha a kárpátaljai magyarok felveszik a magyar állampolgárságot. A kárpátaljai magyar politikus ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a kárpátaljai magyarok egyébként törvénytisztelő állampolgárok. Az interjú összefoglalóját 2011 február 7-én a zakarpattya.net.ua portál közölte.

„A magyar „Drang nach Osten”-ről” címmel a zakarpattya.net.ua szintén 2011. február 7-én egy másik – meglehetősen negatív hangvételű – cikket is közzétett. Az cikkben arról olvashattunk, hogy Kovács Béla a „Jobbik” képviselője, azzal a céllal nyitott 2010.december 5-én képviselői irodát Beregszászban, hogy segítse az itt élő etnikai magyarokat a magyar állampolgárság megszerzésében. A cikk írója szerint a „Jobbik” céljai között szerepel „Nagy-Magyarország” visszaállítása, mely törekvések azonban már felülvizsgálnák a háborút lezáró egyezményeket és a szomszédos államok területi egységét is veszélyeztetik, elsősorban ott ahol a magyar közösségek élnek. A szerző szerint az elmúlt 90 évben a magyar társadalom nemzeti öntudata a nemzeti-területi revizionizmusra épült. „A magyar állampolgárság kiszélesítése, mely a határ menti területeken élő magyarokra terjed ki nemcsak „brutálisan” sérti az ukrán törvényeket, melyek tiltják a kettős állampolgárságot, de a helyi magyarokat irredenta megmozdulásokra is ösztönzi, e mellett a megerősíti a ruszin politikai erőket is” – olvasható a cikkben. A kettős állampolgárság kapcsán a szerző arra figyelmeztet, hogy fennáll a veszélye, hogy a kettős állampolgársággal Ukrajna elveszítheti az Kárpátalját és radikális ultranacionalista magyar szervezetek megjelenését eredményezi a térségben. Az írásban hosszasan bírálják a jelenlegi ukrán vezetést, amiért nem tett eddig intézkedéseket a kettős állampolgárság szankcionálására, hallgatásával veszélybe sodorva az ország területi egységét.

A 2008-as évben a kettős állampolgárság kérdésével már foglalkozott az ukrán parlament. Az akkor vezető pozícióban lévő nacionalista oldal egyértelműen elutasította a kettős állampolgárság ügyét. Kijev nem véletlenül ódzkodott a kettős állampolgárság bevezetésétől, ugyanis számos közvélemény-kutatás eredménye alátámasztotta, hogy az ország lakosságának több mint a felét kitevő orosz nemzetiségű lakosság, valamint a határok mentén élő lengyel, belorusz, magyar, román, szlovák, stb. kisebbségek azonnal élnének egy ilyen lehetőséggel, s ez esetben alig maradna „tiszta” lakossága az országnak.

2009 februárjában a megyeközpontokban végzett országos felmérés eredményeként kiderült, hogy a lakosság nagy része pozitívan áll hozzá a kettős állampolgársághoz, s mindössze 22%-uk ellenzi azt. A kettős állampolgárság ügyében 2009 június 2-án az ukrán parlament első olvasatban elfogadta azt a törvénytervezetet, mely szerint akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetnék az Ukrajnában élő kettős állampolgárokat.

A jelenlegi ukrán alkotmány és törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárság intézményét, de pozitívum, hogy az ukrán hatóságok mindeddig nem üldözték azokat, akiknek két vagy több állampolgárságuk van.

„Kárpátaljaiak ezrei menekülnek Ukrajnából Magyarországra” címmel terjedelmes cikket tett közzé a ua-reporter.com hírportál is 2011 február 7-én. A cikk szerzője elismerte, hogy a kettős állampolgárság kérdésének rendezetlensége az országban már évek óta problémákat vet fel, s a magyar állampolgárság megadását a kárpátaljai magyaroknak úgy értékelte, mint Ukrajna területi egységének a megbontására irányuló törekvést. Az írásban a második állampolgárság felvételének egyik problémájaként említették, hogy a második állampolgárság mellett az ukrán állampolgárságot is meghagyják az igénylők. „Természetesen a legtöbb állampolgárságot szerzett személynek esze ágában sem lesz lemondani az ukrán állampolgárságról és így elveszíteni az Ukrajnában járó szociális juttatásokat. Úgy néz ki, hogy Magyarország nem is fogja megkövetelni ezt újdonsült állampolgáraitól, hogy lemondjanak eme jogaikról.” –olvasható a cikkben. A szerző nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a második állampolgárságot igénylő ukrán állampolgárok az ukrán államnak adóztak életük folyamán, így joggal tartanak igényt azon állam nyugdíjára, ahol életük folyamán a járulékaikat is fizették. A cikk írója szerint a magyar állampolgárság megszerzésének feltételeit könnyű teljesíteni, s „az ukránoknak még sohasem volt esélyük ilyen könnyű módszerrel EU-s állampolgárokká válniuk”, az ukránok akár egy kárpátaljaival kötött fiktív házassággal is megszerezhetik azt. Az írásban az ukrán törvények hiányosságaira is felhívták a figyelmet, melyben a kettős állampolgárság kérdését különböző módon értelmezik.

Az ügy kacsán Alen Panov, Ukrajna nyíregyházi külképviseletének ex-konzulja is nyilatkozott a „Gazeta po-kijevszki” c. újságnak.  Panov komoly és összetettnek problémának nevezte a kettős állampolgárság ügyét a kárpátaljai magyar lakosságra nézve. Panov szerint bekövetkezhet az is, hogy a magyar állampolgárságot megszerző kárpátaljaiak Ukrajnában hitelt vesznek fel, „azután „elfelejtik” visszafizetni és kiutaznak a „második szülőhazájukba”.

További problémát vet fel, hogy „A legtöbb állam elismeri polgárai számára a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. A Magyarország területén érvényes törvényből kifolyólag a magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljaiak az Ukrán Diplomáciai Küldöttségtől kérnek segítséget. Magyarország válasza nekem: „Tisztelt uram, ők ugyanannyira a tiétek, mint a miénk is.” Magyarország területén magyar útlevéllel az ember csak egy magyar, és semmi több.” – nyilatkozta Panov. Az interjút átvette és 2011 február 7-én leközölte a zakarpattya.net.ua portál is.

„Ukrajna Külügyminisztériuma eddig még semmilyen hivatalos bejelentést nem tett azon helyzettel kapcsolatban, mely az állampolgárság megadása körül alakult ki a kárpátaljai lakosság számára, azonban ott az adott helyzetet nem dramatizálják” – írta 2011 február 9-én a BBC ukrán szolgálata. A írásban beszámoltak arról, hogy a külpolitikai hivatal tájékoztatása szerint figyelemmel kísérik a helyzetet, többek között azokat a folyamatokat, melyek Romániában zajlanak, ahol a legnagyobb azon állampolgárok száma, akik a magyar állampolgárság megszerzésére törekednek. A Külügyminisztérium Információs politikai osztályának vezetője, Oleg Volosin a BBC-nek bejelentette: „Nem dramatizáljuk a helyzetet. Mivel abban az időben, amikor a vonatkozó törvényt elfogadták, a magyar fél jelentős erőfeszítést tett arra, hogy bebizonyítsa: ez semmilyen módon nem irányul Ukrajna területi egységének megbontására vagy szeparatizmus provokálására a külhoni magyarság körében. És ma alaptalan lenne úgy gondolnunk, hogy ez nem így van. Magyarország többéves politikája, ami a határain túli nemzeti közösségekkel való kapcsolatait illeti, azt mutatja, hogy hivatalosan Budapest egyetlen szakaszban sem provokált szeparatista, ukránellenes hangulatot a kárpátaljai magyarok körében.” – olvasható a cikkben.

A BBC Szvetnik Endre magyar újságíró véleményét is idézte, aki szerint: „Orbán Viktor külpolitikáját „enyhe nacionalizmusnak” lehet nevezni, vagyis ő szeret sokat beszélni a nemzet egységességéről és a mai Magyarország területein kívül élő magyarok jogainak és állampolgárságának megadásáról. Amennyiben nekik szavazati joguk is lesz, amiről most szó van, akkor Orbán Viktornak és Fidesz pártjának sokkal több támogatója lesz…”

Ukrajnát illetően a szakértő megjegyezte: „Van néhány szervezet, amely a magyarok érdekeit képviseli Ukrajnában. A helyi magyarság számára a magyar állampolgárság kérdése nagyon fontos. Az ukránok számára viszont ez még fontosabb lenne, hiszen a magyar útlevél lehetőséget nyújtana számukra is a szabadabb utazásra. Ez egy olyan előny, mely azonnal érzékelhető. Ami a problémákat illeti, a médiában – szemben Szlovákiával vagy Romániával – az ukránokról szinte alig hallani. Ukrajnát illetően… nem sok emberről van szó. A problémák viszont majd később alakulhatnak ki, mert jelenleg a magyar kormány azt akarja, hogy a határon túli magyar kisebbségek maradjanak azokon a területeken, ahol most élnek, abban az esetben pedig, ha a jelenlegi állampolgárságukat elveszítik, lehetséges, hogy majd át akarnak települni Magyarországra.” A cikket az ua-reporter.com portál 2011 február 11-én tette közzé.

„Románia, Magyarország és Oroszország sírba viszi Ukrajnát” – címmel jelentetett meg írást 2011. február 15-én az ua-reporter.com. A cikkben beszámoltak arról, hogy Volodimir Litvin ukrán házelnök a kettős állampolgárság szankcionálását szorgalmazta az országban. Litvin szerint az ukrán alkotmány megsértését jelenti az a tény, hogy Ukrajnában élő bizonyos etnikai csoportok nemzeti alapon kapnak második állampolgárságot így mielőbb rendezni kellene az állampolgárság kérdésével felmerülő joghézagot, hisz az ukrán alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárságot, az állampolgársági törvény viszont nem tiltja közvetlenül azt, és semmilyen szankciót nem irányoz elő azok számára, akik megsértik az alkotmányt.

A házelnök úgy vélte mielőbb törvényerőre kellene emelni, a szlovákok által is elfogadott szankciókat, amellyel gyors eljárás keretében meg lehetne fosztani ukrán állampolgárságuktól azokat a személyeket, akik felvették egy másik ország állampolgárságát. Alekszej Krupoderov, ukrán politikai elemző, szakértő, a Donyeci Információs Intézet munkatársa úgy értékelte Volodimir Litvinnek hirtelen aggodalmát a kettős állampolgárság kapcsán, mint a 2012-es választási kampányának egyik legfontosabb alapkövét. A szakértő szerint Litvin állásfoglalása a román és magyar állampolgárság kiterjesztése ellen fogalmazódott meg, mely Ukrajna nyugati területeit érinti, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja Oroszország teljesen hasonló intézkedéseit a Krím-félszigeten. Litvin ezen lépésével a nyugati területeken szeretné megerősíteni pozícióit, remélve, hogy az itt élő nemzetiek támogatását megszerzi a választásokra. A politikai elemző véleménye szerint egészében véve a kettős állampolgárság kérdése mára ténylegesen fontos kérdéssé vált az országban, s a döntéshozóknak mielőbb napirendre kellene tűzni a helyzet megoldását, nem pedig kiszolgáltatni ezt a kérdést a középkaliberű politikusok kezébe. Alekszej Krupoderov szerint, ha az ukrán kormány továbbra is szándékosan figyelmen kívül hagyja az orosz, román, magyar és még néhány más ország útlevelének kiadását Ukrajna polgárai számára, akkor az ukrán államra keresztet lehet vetni a közeljövőben. „Ma Ukrajnában nyilvánvaló, hogy még nem állt össze egyetlen politikai nemzetté az ország. Ez azt jelenti, hogy a társadalomból általában véve teljesen hiányzik az összetartó és átfogó egység. A területen teljes tétlenség tapasztalható a kormányon belül, teljes bizalmatlanság az emberek részéről a kormányzat minden szintje iránt, emellett nagyon zavaróak a gazdasági és demográfiai tendenciák, amelyekkel az ország rendelkezik. Ebben a helyzetben a kettős állampolgárság bevezetése és megszerzésének lehetősége közvetlen út a sírba, melynek eredményeként  Ukrajna elveszti népesség vagy lakosság egy részét bizonyos területeivel együtt ” – nyilatkozta Krupoderov.

„Hallgatás – beleegyezés?” – címmel 2011 február 18-án Volodimir Martin terjedelmes írását tette közzé a Dzerkalo Tizsnya ukrán hetilap, melyben a magyarországi kettős állampolgárság és Ukrajna hivatalos ellenlépése hiányának következményeit ecsetelték.  

„Nem kizárt, hogy ha sok kárpátaljai magyar szerzi meg a szomszédos ország állampolgárságát, idővel felerősödhetnek a magyar területi autonómia megadását követelő hangok (melyek időnként korábban is felcsendültek). Jelenleg viszont nehéz elképzelni, hogy a Magyarország „saját állampolgárai jogainak védelme érdekében” területi vagy más követelésekkel állna elő Ukrajnával szemben. Talán nincs komoly alapja azt feltételezni, hogy az állampolgárságról szóló új törvény jelentős változásokat idézne elő a magyar nemzeti kisebbség viszonyulásában vagy a két ország kapcsolatában. Azonban van egy alapvető jogi bökkenő: Ukrajnában az „Az állampolgárságról szóló törvény” értelmében tilos a kettős állampolgárság megléte. A törvény megsértésének következményeit pontosan nem fogalmazták meg, ezért ezen a téren teljes a káosz”- olvasható a cikkben.  Volodimir Martin írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy  nemzetközi szakértők értékelése szerint az ukrán törvényhozás – a kisebbségi viszonyok tekintetében – az egyik legdemokratikusabb a világon, Magyarország azonban egyetlen tárgyalás vagy egyeztetés nélkül fogadott el egy olyan törvényt, melynek hatálya Ukrajna területére terjed ki, hivatalos képviseletei pedig aktívan fogadják a honosítási kérelmeket, tudván, hogy ez az ottani törvényhozás értelmében tilos. „A magyar politikusok többsége a mai napig a „Nagy Magyarország” nosztalgiájával él, és ez időnként olyan tettekben nyilvánul meg, melyek a szomszédok vegyes reakcióját váltja ki”- fogalmazott a szerző.

A kettős állampolgárság kapcsán a mukachevo.net online közvélemény kutatást indított olvasói körében, melynek eredményéről: „A mukachevo.net olvasóinak majdnem 2/3-a álmodozik a menekülésről Ukrajnából”  címmel 2011. február 23-án számoltak be a portálon. Az eldöntendő kérdés az olvasók felé az volt, hogy igényelnének-e egy másik állampolgárságot, és szeretnének-e más országban letelepedni. A felmérés során 2011 február 7-21. között lehetett szavazni. Összesen 307 személy vett részt a szavazásban. Az eredmények szerint a válaszadók 63,2 %, azaz 194 olvasó válaszolta, hogy már régen álmodozik arról, hogy megkapja egy másik ország állampolgárságát és elköltözik Ukrajnából. Jóval kevesebben, a szavazók 15,3 %-a, vagyis 47 fő gondolta úgy, hogy nekik jó Ukrajnában élni, míg 11,1 %, azaz 34 olvasó még nem gondolkodott erről a témáról. A portál olvasóinak 10,4 %, azaz 32 fő azt is bevallotta, hogy már rendelkezik más ország által kiállított útlevéllel, és ők is tervezik, hogy elhagyják Ukrajnát.

„Kijev nem értékeli kellőképpen Magyarországot” címmel 2011. február 25-én tett közzé terjedelmes cikket  a Vlaszty Gyenyeg című ukrán üzleti-politikai hetilap. „Annak ellenére, hogy Budapesten nyílt meg a független Ukrajna első nagykövetsége, Magyarország nem vált fontossá az ukránok számára, pedig ugyanolyan lobbistája lehetne Kijevnek európai ügyekben, mint Lengyelország” – fogalmazott az írás bevezetőjében.

Az orosz nyelvű magazinban az ukrán-magyar kapcsolatokat elemezve megállapították, hogy Ukrajna és Magyarország gazdasági kapcsolatai kiválóak, a két ország között nincsenek határproblémák, s a kárpátaljai magyaroknak minden esélyük megvan arra, hogy az ukrán érdekeket képviseljék Budapesten. „Ha meg kellene határozni Ukrajna legproblémamentesebb szomszédját, akkor az kétségtelenül Magyarország lenne” – olvasható a cikkben. A hetilap történelmi perspektívába helyezve utalt a határon túli magyarok egyszerűsített honosításáról elfogadott magyar törvényre, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szomszédok közül egyedül Ukrajna tartózkodott a jogszabályt illető éles retorikától. Kijev törekvése a feszültség elkerülésére a kétoldali viszonyban a cikk szerint „a Budapest iránti tisztelet megnyilvánulása”. A kiadvány idézi Oleg Volosint, az ukrán külügyminisztérium tájékoztatáspolitikai főosztályvezetőjét, aki arról nyilatkozott, hogy  Magyarország elegendő bizonyítékkal szolgált arra, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos intézkedései nem irányulnak szeparatizmus vagy ukránellenes hangulat szítására a kárpátaljai magyarság körébe.

Lehoczky Tivadar Intézet

DK