Állandósult a feszültség

A Krímben az orosz és ukrán fegyveresek, a keleti és déli megyékben a tüntetők és a rendőrök néznek egymással farkasszemet.

***

Az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök március 1-jén kelt nyilatkozatában kérte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy vesse be a hadsereget a törvényesség helyreállítására Ukrajnában. A nyilatkozatot Vitalij Csurkin orosz ENSZ-képviselő ismertette ottani idő szerint hétfőn este a világszervezett biztonsági tanácsának ülésén.

„Ukrajna törvényesen megválasztott elnökeként kijelentem: a Majdanon bekövetkezett események, a törvénytelen hatalomátvétel következtében Ukrajna a polgárháború szélére sodródott. Az országban káosz és anarchia uralkodik. Az emberek életét, biztonságát és jogait, különösen délkeleten és a Krímben, veszély fenyegeti.

A nyugati államok hatására nyílt terror és erőszak uralkodik, az embereket politikai és nyelvi ismérvek alapján üldözik.

Ezzel összefüggésben fordulok Volodimir Volodimirovics Putyinhoz, Oroszország elnökéhez, kérve az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek bevetését a törvényesség, a béke, a közrend helyreállítása, a stabilitás és Ukrajna lakosságának védelme érdekében” – áll a pravda.com.ua által idézett dokumentumban.

Reagálva Janukovics levelére Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatában emlékeztette Oroszországot, hogy az alkotmány értelmében fegyveres erők behívását Ukrajnába csak a parlamentnek áll jogában kérni.

***

Hivatalos jelentések szerint egyetlen ukrán katonai egység, helyőrség vagy hajó sem teljesítette az orosz fegyveres erők tegnapi ultimátumát, hogy legkésőbb ma hajnalra tegyék le a fegyvert. Az ukrán haditengerészet szevasztopoli parancsnokságának közleménye szerint senki nem esküdött fel az „önjelölt krími kormányra”, és nem hagyta el a szolgálati helyét. Ezen kívül Gyenyisz Berezovszkijnak, az ukrán haditengerészet volt parancsnokának árulásán kívül nem jelentettek dezertálást az ukrán fegyveres erőknél.

Az éjszaka békésen telt, az orosz erők a fenyegetések ellenére sehol nem támadtak az ukrán egységekre, bár a helyzet változatlanul feszült maradt a félszigeten. Arról érkeztek jelentések, hogy nőtt az oroszpárti fegyveresek száma az ukrán hadsereg némelyik objektuma körül, illetve orosz részről folytatódtak a csapatösszevonások az ukrán–orosz szárazföldi határ mentén.

***

Arszen Avakov belügyminiszter közölte, hogy a március 4-i, azaz mai állapotok szerint elbocsátották a belügyminisztérium vezető beosztású, magukat diszkreditáló munkatársainak 90 százalékát. A Facebook-oldalán megjelent bejegyzés értelmében a belügyminiszter fontosnak tartaná az új rendőrségi vezetők mielőbbi kinevezését a megyei belügyi főosztályok, illetve a belügyminisztérium és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) alegységeinek élére. Ugyanakkor Avakov úgy látja, hogy nehézségek merülhetnek fel a magas rangú megyei vezetők kinevezésével a tervezett rövid határidő – egy hét – lejártáig, többek között azért is, mivel szerinte csak remélni lehet, hogy akad az országban elegendő magas rangú, feddhetetlen rendőri vezető, aki megfelel az elvárásoknak.

A miniszter egyúttal nem zárta ki egy második elbocsátási hullám szükségességét sem, társadalmi ellenőrzés mellett. Ennél is fontosabbnak nevezte azonban, hogy a rendőrség visszanyerje működőképességét, s ismét alkalmassá váljék az utcák rendjének és biztonságának szavatolására, illetve a bűnesetek felderítésére, az elkövetők kézre kerítésére.

Avakov emellett a legfontosabb feladatok egyikének tartja a magukat a népi önvédelem képviselőinek kiadó fosztogatók, illetve a délkeleti országrészben működő szélsőséges csoportok megfékezését.

***

A Legfelsőbb Tanács ma úgy határozott, hogy ideiglenes szakbizottságot állít fel az új nyelvtörvény (Про розвиток і застосування мов в Україні) tervezetének kidolgozására. A bizottság elnökéül Ruszlan Kosulinszkijt, a radikális Szvoboda párt parlamenti képviselőjét nevezték ki, tagjai között találjuk többek között a Régiók Pártjából csak a közelmúltbeli véres kijevi események hatására kilépett Gajdos Istvánt is. A testületnek március 31-ig kell a törvényhozás elé terjesztenie az új jogszabály tervezetét.

Korábban Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő közölte, hogy nem fogja aláírni azt a parlamenti határozatot, amellyel február 23-án a törvényhozás hatályon kívül helyezte a 2012-ben elfogadott, az ukrán nemzeti beállítottságú pártok és a nyugat-ukrajnai közvélemény által sokat bírált, a nemzeti kisebbségek számára azonban összességében kedvező Kolesznyicsenko-féle nyelvtörvényt. Ez egyben azt is jelentené, hogy az új szabályozás megszületéséig az eddigi törvény marad hatályban.

***

Újabb zavargásokat jelentettek Harkivból. Az orosz és szovjet zászlókat lengető tömeg megkísérelt betörni a megyei állami adminisztráció épületébe, ahol ma délelőtt mutatták be Igor Balutát, a megye új kormányzóját. A rendőrség visszaszorította az „Oroszország” és „Berkut” jelszavakkal rohamozó „népi milicistákat” – jelentette a Szabadság Rádió internetes változata. Sérültekről vagy áldozatokról nem érkezett jelentés. Ugyancsak tüntettek ma Donyeckben és Odesszában.

***

A tervezettnél előbb is megtarthatják a Krím autonómiájának bővítéséről rendezendő népszavazást – közölte a félsziget Kijev által el nem ismert miniszterelnökére, Szergej Akszjonovra hivatkozva az Interfax-Ukraina. A referendumot az autonóm köztársaság parlamentje az elmúlt héten eredetileg május 25-re, az ukrajnai elnökválasztás napjára tűzte ki, utóbb azonban március 30-ra módosította a dátumot.

„Úgy gondolom, a referendumra még március 30-nál korábban is sor kerülhet – közölte. „A (referendumot előkészítő – a szerk.) munkacsoport keretében döntünk erről, igyekszünk mielőbb megtudni a krímiek akaratát, és annak megfelelően fogunk cselekedni” – tette hozzá Akszjonov.

***

Ukrajna Kommunista Pártja (KPU) nem fog szavazni a Legfelsőbb Tanácsban mindaddig, míg véget nem ér a párt tagjainak üldözése – közölte ma Adam Martinyuk, a KPU parlamenti frakciójának tagja. A képviselő az EP február 27-i határozatára hivatkozva hangsúlyozta, hogy Európában elítélik a kommunista párt üldözését.

A képviselő egyúttal egy sor javaslatot is megfogalmazott. Így például a KPU nevében felszólította Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfőt, hogy ne írja alá a nyelvtörvény eltörlését kimondó határozatot, és garantálja a keleti és egyéb megyék lakosainak kulturális és nyelvi jogait. Ezen kívül a kommunisták szeretnék, ha a megyei kormányzók választott tisztségviselők lennének a jövőben, s nem a központi hatalom erőltetné rá a maga jelöltjeit a régiókra – írta a pravda.com.ua.

***

Nincs szükség az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére, de annak lehetőségét Oroszország továbbra is fenntartja – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkva környéki rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján. A Rosszija 24 állami hírtelevízió által élőben közvetített rendkívüli tájékoztatón Putyin közölte, hogy Oroszország nem akar háborúzni az ukrán néppel. „Csak akkor harcolna, ha meg kellene védenie az ukrán lakosságot” – mondta az MTI beszámolója szerint.

Az egyik újságíró kérdésére válaszolva az elnök helyi önvédelmi egységeknek nevezte a Krímben megjelent, jelzés nélküli katonai egyenruhába öltözött fegyveresek csoportjait. Vlagyimir Putyin cáfolta, hogy Moszkva ösztönözné az általa önvédelmi egységeknek nevezett csoportok tevékenységét.

Huszonkétezer ukrán katona engedelmeskedik az új krími vezetésnek és több tíz Sz-300-as légvédelmi rakétakomplexum áll a félsziget kormányzatának ellenőrzése alatt – közölte az orosz államfő. A politikus kijelentette, hogy az ukrán katonák egyetlen lövés nélkül álltak át a Krími Autonóm Köztársaság oroszbarát vezetéséhez.

Az orosz államfő megerősítette azt az álláspontját, hogy Ukrajnában államcsíny, fegyveres hatalomátvétel történt. Megismételte Moszkva többször is közölt álláspontját: továbbra is a február 22-én leváltott Viktor Janukovicsot tartja Ukrajna törvényes elnökének, a jelenlegi ukrán vezetés pedig törvénytelen úton jutott hatalomra – olvasható egyebek mellett az MTI tudósításában.