„Ha feladnánk a donyecki repteret, az ellenség Kijevig jönne”

Meggyőződésem, hogy a donyecki repülőtéren egész Ukrajnát védjük. Ha feladnánk, az ellenség egészen a (Kijev melletti) Boriszpili nemzetközi repülőtérig nyomulna, vagy még tovább, a nyugat-ukrajnai Lvivig (Lembergig) – jelentette ki pénteken Petro Porosenko ukrán elnök.

Az államfő a donyecki légi kikötő védelmében részt vevő katonákkal találkozott az ukrán fővárosban. Hozzájuk intézett beszédében kitért arra, hogy a múlt éjszaka alatt hat ukrán katona vesztette életét az oroszbarát szeparatisták ellen vívott harcokban az ország keleti részében. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a lakosság körében jelentős a hadsereg támogatottsága, a statisztikai adatok szerint az ukránok több mint 80 százaléka támogatta eddig valamilyen formában – önkéntes munkával vagy adománnyal – az ukrán fegyveres erőket.

A találkozón részt vevő Viktor Muzsenko vezérkari főnök az elnökkel egyetértve kijelentette, hogy a donyecki repülőtér védői „a bátorság, az erkölcsi tartás, a harci szellem és felkészültség” jelképeivé váltak. A repülőteret a szerapatisták szüntelen rohamaival és támadásaival szemben hosszú ideje védő katonákat a közbeszédben „kiborgoknak” nevezik Ukrajnában emberfölötti kitartásuk miatt.

Valerij Csalij, az elnöki hivatal nemzetközi kérdésekben illetékes helyettes vezetője kijelentette, hogy ha most nem lép életbe valóban a tűzszünet, a harcok sújtotta térségben civilek halhatnak éhen vagy fagyhatnak halálra. A tisztségviselő ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy előző nap Kijev megállapodást jelentett be egy december 9-én életbe lépő fegyvernyugvásról, amelyet a szakadárok részéről Andrej Purgin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság első miniszterelnök-helyettese is megerősített. Igor Plotnyickij, a luhanszki szakadárok vezetője viszont csupán „szóbeli” egyezségnek nevezte a tűzszüneti megállapodást, kiemelve, hogy nem írtak alá erről semmilyen dokumentumot Kijevvel. Korábban már a szeptember 5-i minszki találkozón megállapodtak a fegyverszünetben a szembenálló felek, ám az azóta sem valósult meg.

„Nem a konkrét dátumhoz fűzök reményt, hanem abban bízom, hogy végre észhez térnek azok, akik fittyet hánynak a rengeteg donyecki és luhanszki áldozatra, és akik egyáltalán nem képesek az ott lakók megélhetését biztosítani” – fogalmazott Csalij a szakadár vezetőkre utalva, akik a november 2-i önhatalmúlag megtartott választás nyomán kerültek hatalomra.

Vlagyimir Putyin csütörtöki évértékelő beszédét kommentálva Csalij leszögezte, hogy az orosz elnök semmit sem változtatott Ukrajnával kapcsolatos politikáján. „Azt vártuk volna, hogy belátja hibáját” – jegyezte meg Csalij, de reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség „hatékony és összehangolt” cselekvéssel végül mégiscsak ráveszi Putyint a megfelelő következtetések levonására.