Hasznot hoz vagy kárt okoz Kárpátaljának a kis vízerőművek építése?

Ukrajna ökológiai és természeti erőforrások minisztere, Oleh Proszkurjakov azt javasolja, hogy a kárpátaljai folyók vízenergia-potenciáljának kihasználására telepítsenek mini-vízerőműveket a megye számos folyóján – közli a karpatnews.in.ua hírportál.

A szakértők szerint Ukrajna hasznosítható vízenergia-potenciáljának a 25 százaléka Kárpátalján található, jóllehet kiaknázása mostanáig igen alacsony szintű volt. A hidroenergetika fejlesztésére az utóbbi években azonban kiemelt figyelem irányul a megyében.

Olegh Proszkurjakov ungvári sajtótájékoztatóján elmondta: „Sajnos a kis vízerőművek építésének kérdésében gyakran nagyobb súlyt képez a politika, mint a józan ész. Meglátogattunk egy nemrégiben megépített mini-vízerőművet a Perecsenyi járásban, amely kiváló példa az energiatermelés és a környezet megóvásának együttlétezésére. A létesítmény mellett egy pisztrángtenyésztő farm működik. Itt technológiailag gondoskodtak arról, hogy a halak számára létfeltételként számító, természetes folyóvízi átjáró utak az eredeti állapotukban maradjanak. Ily módon a mini-erőmű villamos energiát termel a környezet számottevő károsítása nélkül”.

Proszkurjakov hozzátette, hogy a folyóvízi kis erőművek tervezése és kivitelezése során körültekintően fognak eljárni, a politikai érdekek teljes kiszorításával és a megye természetes környezetének megóvását előtérbe helyezve. A vízerőművek szerteágazó környezeti hatásai miatt a folyókon létesített erőművek csak igen gondos környezeti hatástanulmányok után, a helyi lakosság véleményének és az idegenforgalmi szempontok figyelembevételével létesíthetők.

Olkeszandr Ledida, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy az előzetes adatok szerint a régió vízenergia-potenciálja kiemelkedőnek mondható, a lehetőségek megfelelő kihasználásával Kárpátalja villamos energetikailag akár önellátóvá is válhatna. Jelenleg a megye villanyáram tekintetében mindössze 7 százalékban tudja fedezni önerőből a saját szükségleteit. A biztonságosabb áramellátás végett a jövőben elengedhetetlen a saját kapacitás növelése, azonban a korábban napvilágot látott hírekkel ellentétben a megye hegyvidéki területein nem tervezik a több száz mini vízerőmű megépítését.

Viktos Lukecsa a megyei közigazgatási hivatal iparért és infrastruktúráért felelős hivatalának vezetője tájékoztatójából kiderült, hogy az utóbbi három év alatt a megyében csupán három megújulóenergetikai-projektet sikerült befejezni: 2011-ben a Técsői járás Kraszna településén üzembe helyeztek egy 0,8 MW-os kisteljesítményű vízerőművet, valamint 2012-ben a Perecsenyi járásban, Turja Poljanan egy 1,05 MW-os erőművet. Szintén az elmúlt év augusztusától állították működésbe az Ungvári járásban található Ráton Közép- és Nyugat-Ukrajna első naperőművét, amely 5,4 MW teljesítménnyel bír.

Ihor Szviscso a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökének első helyettese úgy véli, hogy a régió kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében a megújuló energiaforrások (napenergia, a biomassza-, a geotermikus és a szélenergia) felhasználást folytatni kell, fontosnak tartja az olyan fejlesztési programok kidolgozását, amelyek ezen energiaforrások hasznosítására irányulnak, és a környezeti állapot megóvását és javítását eredményezik. Hangsúlyozta, hogy a vízerő hasznosítása hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósításához. A vízerőművek környezetvédelmi és gazdasági megítélése területenként igen változó. A vízerőművek tározói összegyűjtik a csapadékvizet, amely öntözésre és ivóvízbázisként egyaránt felhasználható. A víz tárolásával megvédik a vízadó rétegeket a kimerüléstől, ugyanakkor mérséklik az esetleges árvizek és aszályok által okozott károk mértékét – vélekedik Szviscso.

Vaszil Kovács, a megyei tanács képviselője, a Kárpátaljai Villamos Művek Nyrt. igazgatója a vízenergia technológiai hátteréről és a villamosenergia-termelésről beszélt. Beszámolója szerint Kárpátalja éves villamosenergia-szükséglete közel 2,2 milliárd kWh/év, ugyanakkor a megyében csupán 130 millió kilowattórát termelnek évente, így az alternatív energiaforrások felhasználásának kérdése időszerű a megye energiafüggőségének leküzdése szempontjából. „A modern technológiák és az európai tapasztalatok lehetővé teszik számunkra, hogy megoldást találjunk a természetes környezet megóvását szolgáló technológiákat használó vízenergetikai projektek megvalósításához. A vízerőmű az áramló víz energiáját hasznosítja, miközben nem termel légköri szennyezőanyagokat, kiváltva a fosszilis tüzelőanyagú villamosenergia-termelést. A vízerőművek villamos energiát, utakat, ipart és kereskedelmet hoznak magukkal, ezáltal fejlesztik a gazdaságot és az életszínvonalat. Az új beruházások legmarkánsabban a távol eső hegyvidéki települések számára jelenthetnek előrelépési lehetőséget. A vízerőművek élettartama több évtizedre tehető, ezért hosszú távú befektetést jelentenek több eljövendő generáció boldogulását biztosítva. Kárpátalja vízenergia-készlete Ukrajna-szerte a legnagyobb, melyet nem szabad helytelenül felhasználnunk. A kérdés az, hogy ezt miként lehet megvalósítani.”

Bohdan Kiniv, a megyei tanács képviselője, a Kárpátaljai Megyei Tanács a termelőerők és a termelési infrastruktúra kérdéseivel foglalkozó állandó bizottságának elnöke is hangsúlyozta, hogy a megyében nem tervezik a több száz vízerőmű megépítését. „Hosszú távon körülbelül három tucat épül fel, de ez egy hatalmas befektetés. Nem kétséges, hogy az építkezés során az érem mindkét oldalát figyelembe kell venni. A vízerőművek csak a szigorú építési követelményeknek és minden vonatkozó jogszabálynak eleget téve épülhetnek fel, a lehető legkisebb természetkárosítás mellett. A tervezéssel párhuzamosan figyelemmel kell kísérnünk a helyi közösség véleményét és észrevételeit is, a projekt ellenzőinek pedig ésszerű alternatívákkal szolgálni. Egy atomerőmű megépítése talán jobb megoldás? Aligha találjuk annak. Fontos, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését a megújuló energiák iránt. Fontos a kiválasztott piaci célcsoportok széleskörű és hiteles szakmai tájékoztatása, valamint a megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatos tévhitek eloszlatása – mondta Bohdan Kiniv.

Oleh Luksa, az Ukrajnai Városok Egyesülete Kárpátaljai Régiójának ügyvezető igazgatója elmondta: „Kedvező hidrológiai adottságokkal rendelkező országokban, mint Ausztria, Németország és Svédország a hő- és atomerőművek mellett a vízerőművek régóta részei a villamosenergia-termelésnek. A kis vízerőművek – különösen a hegyi szakaszokon – bizonyos fokú veszélyt is jelenthetnek befolyásolva a folyók vízjárását. A tározós vízerőművek gazdaságos működéséhez a folyóvölgyben elzáró gátat kell építenünk. A hegyvidéken ez a lakott területnél jóval magasabban történik, azonban egy estleges gátszakadás és az ezt követő áradat okán veszélybe kerülhetnek a völgyi települések. A kisnyomású mini átfolyós vízerőművekhez mesterségesen kialakított üzemvíz-csatornán vezetik el a főfolyó vizét. Ez a vízgyűjtő folyóvölgy kiszáradásához vezethet” – közölte Luksa.