Hazudott az ukrán külügyminiszter a kárpátaljai magyarságról
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ötnapos strasbourgi őszi ülésszakán az ET miniszteri bizottságának soros elnökeként Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter tartott hétfőn beszámolót.
A miniszteri beszédet követő kérdések sorában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a 160 ezer kárpátaljai magyar helyzetét vetette fel emlékeztetve arra, hogy tavaly őszi Ukrajnáról szóló vitában reményének adott hangot, hogy a narancsos forradalom magyarellenes politikája után végre rendezik a nemzeti közösségek helyzetét, közte az igazságtalan trianoni diktátummal elszakított magyarságét.
Gaudi-Nagy egyfelől szóvá tette, hogy a magyarok diszkriminációt szenvednek el a nyelvhasználat, így az anyanyelven történő egyetemi felvételizés, illetve az érettségi terén. Hiányolta továbbá a magyar autonóm régió megteremtésének lehetőségét, valamint az iránt érdeklődött, hogy miért zaklatja az ukrán titkosszolgálat azokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot, noha az ukrán jogszabályok tiltást és szankciót nem írnak elő a kettős állampolgárság esetére.
Válaszában Hriscsenko azt állította, hogy Ukrajnában nem engedélyezett a kettős állampolgárság, de tagadta, hogy a gyakorlatban fellépnének ellene hatósági úton. Mondta ezt annak ellenére, hogy idén számos ilyen rendőri akció vált ismertté és emiatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Martonyi János külügyminiszter is írásban kérte ezek leállítását, emiatt Szávay István jobbikos képviselő az Országgyűlésben követelte a magyar kormány fellépését. A nyelvhasználat kérdése az ukrán külügyminiszter szerint alapvetően rendezett. Azt javasolta, hogy a szerinte problémamentes kérdés ügyében keresse meg a magyar képviselő Ukrajna magyarországi nagykövetét, aki személyében példázza, hogy milyen karriert lehet kisebbségiként befutni. A területi autonómiát szorgalmazó kérdésre nem válaszolt az ukrán miniszter.
Gaudi-Nagy Tamás az MTI-nek nyilatkozva megjegyezte, hogy Moldova vonatkozásában gond nélkül érvényesül a kettős állampolgárság, a kétoldalú megállapodásnak betudhatóan. Szerinte magyar vonatkozásban is az jelenthetne megoldást, ha Budapest elérné, hogy Ukrajna megállapodjon vele a kettős állampolgárságról. Megdöbbentő, hogy milyen gátlástalan módon hazudott Európa szemébe az ukrán külügyminiszter és az is, hogy a magyar külügyminisztérium a kétoldalú kapcsolatok jellegére tekintettel nem javasolta magyar ET delegáció tagjainak kérdés feltételét. Vajon a magyar kormány szerint tökéletesen megoldott a kárpátaljai magyarság helyzete?
A közgyűlés napirendjén szerepel a nemzeti szuverenitás és az államiság nemzetközi jogi kérdésköre. Az erről szóló jelentéshez Gaudi-Nagy Tamás kezdeményezésére több magyar képviselő módosító javaslatokat nyújtott be annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát ne csak az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezménye, hanem a területi autonómiát, mint az államok közötti konfliktusok ellenszerét támogató 1334/2003 sz. közgyűlési határozat alapján is biztosítsák a tagállamok. A módosító javaslatokat egy svájci szocialista képviselő Andreas Gross, a nyolc évvel ezelőtti határozat alapját képező jelentés rapportőre is aláírta. A jelentés vitája és a magyar módosítókról való döntés kedden lesz.
Csütörtökön felszólal a közgyűlés előtt Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, akihez szintén kérdést fog intézni Gaudi-Nagy Tamás. Ezen a napon lesz a terrorizmus és emberi jogok című jelentés vitája is, amelyhez szintén hozzászól majd a nemzeti radikális képviselő.
A hétfői ülésen javasolták, hogy sürgősséggel folytassanak vitát az ukrajnai helyzetről, a jogállamiság ottani veszélyeztetettségéről, különös tekintettel a politikai foglyokra. A felszólaló ukrán küldött tagadta, hogy hazájában politikai foglyok lennének. A javaslat végül nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.
MTI nyomán – barikad.hu