Kreml: Moszkva nem tervez folyosót nyitni a Donyec-medence és a Krím között

A feszültség fokozását célzó abszurd kísérletnek minősítette a Kreml szóvivője az ukrán elnöknek azt az állítását, amely szerint Moszkva az Azovi-tenger partvidékének elfoglalásával szárazföldi korridort kíván nyitni a szakadár Donyec-medence és az Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget között.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő erről hétfőn Moszkvában nyilatkozott újságíróknak. Úgy vélekedett, hogy a március végére kitűzött elnökválasztás közeledtével Petro Porosenko ukrán államfő egyre gyakrabban tesz majd ilyen kijelentéseket.

„Oroszország soha semmit sem foglalt el, és semmilyen folyosókat nem épített ki” – fogalmazott Peszkov.
Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, mint ahogy eddig sem, az elkövetkező napokban sem kíván telefonon beszélni Porosenkóval. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon nem kellene-e az orosz-ukrán-német-francia „normandiai formátumban” megvitatni a tengeri incidens ügyét, Peszkov azt hangoztatta, hogy a történtek nem tartoznak a délkelet-ukrajnai konfliktus megoldásáról tárgyaló négyes felállás kompetenciájához.

Peszkov ismételten valótlanságnak minősítette azt az ukrán állítást, amely szerint orosz részről korlátozzák az ukrán hajók áthaladását az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Kercsi-szoroson. Állítása szerint az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanja mindeddig nem fordult Moszkvához a november 25-i orosz-ukrán tengeri incidens során őrizetbe vett 24 tengerész és kémelhárító ügyében.

Nyikolaj Polozov, az egyik elfogott ukrán ügyvédje hétfőn az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy valamennyiüket tiltott határátlépéssel vádolták meg, még október 27-én. A jogász elmondta, hogy ügyfelével nem volt még módja kapcsolatba lépni, ezért nem tudja, hogy a vádlottak közül bárki is elismerte-e bűnösségét. Közölte, hogy a nap folyamán megpróbál majd bejutni védencéhez a moszkvai lefortovói börtönbe.

Az elfogott ukránokat az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezete 322. cikke alapján, az orosz államhatár csoportosan, előzetes összeesküvés alapján vagy szervezett csoportban, erő alkalmazása vagy erővel való fenyegetés mellett történt tiltott átlépése címén vádolták meg. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, hat évig terjedő szabadságvesztés lehet a büntetésük.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.