Lavrov: Oroszország képes megvédeni szuverenitását a NATO-val szemben

Oroszország az események bármilyen alakulása esetén képes megvédeni szuverenitását és biztonságát a NATO-val szemben – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.

Lavrov a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén (MGIMO), a tanintézmény diákjaival a tanévkezdés alkalmából megtartott hagyományos találkozóján hangsúlyozta: Moszkva számára „különösen riasztó”, hogy a NATO az euroatlanti térségben „kitartó erőfeszítéseket” tesz a katonapolitikai helyzet megváltoztatására, beleértve a szövetség katonai jelenlétének és infrastruktúrájának megerősítését az orosz határok közelében.
„Ezen nem konstruktív lépések kezdeményezői számára már világos, hogy bárhogy is alakuljanak az események a NATO-val, képesek leszünk megbízhatóan szavatolni országunk szuverenitását és biztonságát” – fogalmazott a tárcavezető.
Lavrov leszögezte, hogy noha Moszkva nem akar háborút, de a kor realitásainak megfelelő fegyverekkel és fegyveres erőkkel kell rendelkeznie. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a nyugati országok elvetették az arra vonatkozó orosz javaslatokat, hogy tegyék jogi értelemben kötelezővé az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az orosz-NATO tanács keretében tett biztonsági és együttműködési nyilatkozatokat. Ezekben a felek kifejezték szándékukat, hogy az egyenlő biztonságon alapuló térséget hoznak létre az euroatlani és az eurázsiai térségben és arról biztosították egymást, hogy nem fogják más kárára erősíteni saját biztonságukat.
„Biztos vagyok benne, hogy ha az egyenlő és oszthatatlan biztonság valóban jogi értelemben kötelező formát öltött volna, akkor sok európai konfliktust rég rendeztünk volna. Ukrán válság pedig egyáltalán nem lenne” – állította Lavrov.
A miniszter azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy az megpróbálja lejáratni az orosz külpolitikát és kiforgatni a nemzetközi élet problémáihoz való hozzáállását. Ennek oka szerinte az, hogy a nyugati politikai elit egy részének nem tetszik, hogy Moszkva nem szófogadó, nem tesz önmagára nézve káros engedményeket és önálló politikát folytat. Meglátása szerint Oroszországot a feltartóztatás eszközeivel, azaz szankciókkal és információháborúval próbálják „megbüntetni” azért, mert „megvédelmezi törvényes helyét a nemzetközi ügyekben”.
„Oroszország nem törekszik sem a birodalom feltámasztására, sem másfajta expanzióra. Annyit akarunk csak, hogy magunk építhessünk az életünket, idegen súgások, kéretlen tanácsok nélkül, anélkül hogy megpróbálnának ránk uszítani olyan baráti, rokon népeket, amelyekkel több száz éves történelem, közös hagyományok és családi kötelékek fűznek össze” – mondta.
„Mindemellett mi magunk nem erőltetjük rá senkire a saját receptjeinek, de mint mondtam, elfogadhatatlan számunkra az olyan, valakinek a kivételességére épülő logika, hogy +amit szabad Jupiternek azt nem szabad a kisökörnek+” – tette hozzá.
Lavrov szerint Nyugaton sokaknak nehéz elfogadni azt a „nyilvánvaló” helyzetet, hogy a poszt-kétpólusú szakasz véget ért ,”és azok a számítások, hogy azt egy egyeduralkodó felemelkedésével váltsák fel, kudarcot vallottak”. Mint mondta, jelenleg egy igazságosabb és demokratikusabb világberendezkedés kialakulása zajlik, amelynek lényege a gazdasági hatalom, és ezzel összefüggésben a politikai befolyás új központjainak megerősödése zajlik.
A miniszter hangoztatta: Moszkva tisztában van vele, hogy „az elmúlt években valójában ki sértette meg a nemzetközi jog alapelveit”. „Tudjuk, hogy az EBESZ-ben vállalt kötelezettségeit megsértve és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait megsértve ki volt az, aki Jugoszláviát, Irakot és Líbiát bombázta, ki teremtett káoszt a közel-keleti és az észak-afrikai térségben, ki adott lehetőséget arra, hogy a terrorista internacionálé felemelje a fejét” – nyilatkozott.
Szergej Lavrov hibáztatta az Európai Bizottságot, mert az akadályozza az olyan, Oroszország és az EU számára kölcsönösen előnyös projektek végrehajtását, mint amilyen az Északi Áramlat-2. Rámutatott: a bizottság annak ellenére gátolja a gázvezeték megépítését, hogy az saját jogászai szerint sem ellentétes az uniós szabályokkal.
A külügyminiszter egyebek között „oroszellenes agymosással” vádolta meg a lengyel kormányt. Hangot adott álláspontjának, miszerint a Moldovában nem Oroszország szándékozik kiélezni dnyesztermenti konfliktust, hanem azok, akik az ENSZ-ben kezdeményezték az ott állomásozó orosz békefenntartók kivonását.
Felszólította a nemzetközi humanitárius szervezeteket, hogy szállítsanak segélyt a szíriai „feszültségcsökkentési övezetekben”. Mint mondta, ezen zónák létrehozása nem sérti Izrael érdekeit és biztonságát.
„A közel-keleti problematika mindenkori megvitatásakor mindig abból indulunk ki, hogy minden megállapodásnak szavatolnia kell Izrael biztonsági érdekeit, mint ahogy természetesen minden más ország biztonságát is” – mondta az orosz külügyminiszter.
Szergej Lavrov kijelentette, hogy nem tekinti magát elnökjelöltnek, és élete fő feladatának azt tartja, hogy a külügyminisztérium aktívan működjön.