Lengyel külügyminiszter: várható volt Washingtonnak a Krímre vonatkozó nyilatkozata

Erős, de várható volt az a washingtoni nyilatkozata, hogy Oroszországnak vissza kellene adnia Ukrajnának a Krím félszigetet – közölte szerdán Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban.

A külügyminisztert a műsorvezető Sean Spicer fehér házi szóvivő keddi nyilatkozatáról kérdezte. Spicer azt mondta: Donald Trump amerikai elnök elvárja az orosz kormányzattól az ukrajnai erőszak csökkentését és a Krím visszaadását.

Waszczykowski felhívta a figyelmet arra, hogy James Mattis, az új amerikai kormányzat védelmi minisztere, valamint Rex Tillerson külügyminiszter már a szenátusi meghallgatásaikon „világosan fogalmaztak, és bírálták Oroszországot”. Trump kedden közvetített álláspontja pedig „ennél még tovább megy”, de megegyezik az említett politikusok kijelentéseinek szellemével. Sok elemző „jövendölte, hogy a Trump-kormányzat oroszbarát lesz, olyanokból áll, akik éveken keresztül olaj- és gázügyleteket kötöttek az oroszokkal”, de ez nem így van, a külpolitikáért és biztonságpolitikáért felelős tisztségviselőkként ők „már szabályosan viselkednek” – fejtette ki a varsói politikus.

Szóba került az interjúban a The New York Times amerikai lap értesülése is, amely szerint Oroszország titokban újabb robotrepülőgépeket telepített területén. John McCain szenátor azt mondta, úgy tudja, hogy atomtöltettel ellátott robotrepülőgépekről van szó, vagyis Oroszország megsértette a kis- és közepes hatótávolságú atomrakéták kölcsönös korlátozásáról szóló, 1987-ben aláírt egyezményt(INF).

Waszczykowski szerint már az előző amerikai kormányzat is meggyőződhetett arról, hogy Oroszország „egyáltalán nem kész a nukleáris lefegyverzésre, mivel gyengébben áll a hagyományos fegyverekben”. Ezért szerepelteti katonai doktrínájában a nukleáris fegyvereket nem védelmi, hanem megelőzési célokra is felhasználhatókként.

„Ezért indokolatlanok lennének – ha egyáltalán lennének – az amerikai kormányzat arra vonatkozó reményei, hogy a nukleáris lefegyverzésről tárgyalni lehet Oroszországgal” – vélekedett Waszczykowski.

A lengyel külügyminiszternél Jaroslaw Kaczynskinek azon múlt heti interjújáról is firtatták, amelyben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke magánvéleményét ismertetve elmondta: Varsó védelmi kiadásait a bruttó hazai termék 3 százalékára kellene növelni, és Lengyelországnak csatlakoznia kellene az amerikai nukleáris elrettentő rendszerhez.

„Az ilyen koncepció évek óta létezik a NATO-ban” – reagált erre Waszczykowski, utalva a harcászati atomfegyverek külföldi telepítését lehetővé tevő, Nuclear Sharing elnevezésű NATO-programra. „Jelenleg nem gyárthatnánk atomfegyvert, és nem is lehetnénk tulajdonában” – szögezte le Waszczykowski, utalva arra, hogy Lengyelország részese az atomsorompó-egyezménynek. „Mindazonáltal az ilyen fegyverek tárolása a NATO területén engedélyezett és bevett gyakorlat” – fűzte hozzá a politikus.

A PiS a kormányzása elején, 2015 decemberében cáfolta, hogy atomfegyvert telepíttetne az ország területén.