Orosz Ildikó: a megyei tanácsban is kiálltunk a kárpátaljai magyarokért
A 2025-ös év a megyei tanácsban a konstruktív együttműködésről szólt, azonban a KMKSZ frakciónak így is voltak küzdelmei – emelte ki a TV21 Ungvár stábjának adott évértékelőjében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a „KMKSZ” UMP megyei képviselője. A Kárpátaljai Megyei Tanácsban, ahogy szinte az elmúlt összes képviselői ciklusában, úgy most is az oktatási, tudományos, kulturális, egyházügyi, ifjúsági, sport, nemzeti kisebbségi és információs bizottságának a vezetője, ahol a legnagyobb hangsúlyt az oktatási helyzet normalizálására fordítja.
A megyei tanács idei munkáját viszonylag nyugodt légkör jellemezte, éles politikai konfliktusok nélkül – indította beszédét Orosz Ildikó. Bár a háború következtében több vállalat települt Kárpátaljára, ami növelte a megye költségvetési bevételeit, ezek az összegek nagyrészt a háborús kiadásokra fordítódnak, nem helyi fejlesztésekre. További probléma, hogy sok betelepült cég saját munkaerőt hozott magával, miközben a helyi lakosság egy része a katonai behívásoktól tartva nem vállal hivatalos munkát, és nem minden munkáltató tud felmentést biztosítani.
Visszatérő gond a környezetvédelem kérdése is: több panasz érkezett a Kárpátokban zajló szélerőmű-beruházások miatt, amelyek fakivágással járnak. A téma folyamatosan napirenden van, de eddig nem született megoldás.
A KMKSZ megyei tanácsi frakciója hangsúlyozottan a magyar közösség érdekeit képviselte. Kezdeményezték, hogy a hegyvidéki járásokban és a kisebbségek számára engedélyezzék a líceumok indítását akár egyetlen osztállyal is – erről még nincs válasz. Ugyancsak fontos javaslat volt a határátkelők megnyitása és a meglévők éjjel-nappali működtetése (pl. Lónya, Kaszony), valamint új átkelők létesítése Magyarország, Szlovákia és Románia irányába, a határ menti kapcsolatok és az európai integráció erősítése érdekében.
Elfogadásra került Kárpátalja fejlesztési koncepciója is, amelybe javaslatként bekerült egy határ menti ipari park létrehozása a Beregszászi járásban, az M3-as autópálya várható határátlépése miatt. A frakció kezdeményezését a megyei tanács megszavazta.
Kudarcot vallott viszont az a törekvés, hogy a szakképzésben az oktatás nyelve a magyar is lehessen: a tanács kizárólag az ukrán nyelvet támogatta, annak ellenére, hogy jogszabályi lehetőségek lennének bizonyos tantárgyak magyar nyelvű oktatására.
A beszámoló második része a Tulipán Tanoda hálózat munkáját mutatja be. Az óvodáktól kezdve számos helyen folyik népi játék, zenei és táncos foglalkozás, hangszeres oktatás, szakkörök szervezése. Több településen közösségi házak jöttek létre, amelyek nemcsak a gyerekeknek, hanem családoknak, különböző korosztályoknak is találkozási pontot jelentenek. Ezek a Kulturális Innovációs Minisztérium támogatásával valósultak meg.
Kiemelt példák: Kajdanó, Gyertyánliget, Körösmező, Tiszakeresztúr, Tiszaújhely, Csepe és Kisgejőc, ahol egy zenei stúdió és modern zenei tábor is létrejön. A kulturális munka összekapcsolja a népzenét, a klasszikus és a modern zenét, hidat képezve a hagyomány és a jelen között.
A Tulipán Tanoda minden fontos rendezvényét megtartotta: hangszerbemutatókat húsvétkor és karácsonykor szórványvidéken, nyári táborokat, a nemzeti összetartozás napjához kapcsolódó programokat, valamint a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében a „Szól a fülemüle” népzenei rendezvényt. Ezek a programok különösen ott fontosak, ahol más magyar kulturális élmények alig érhetők el.