Nem tágítanak: fő cél az ukránosítás

Már februárban megszavazhatják az új, erősen diszkriminatív ukrán nyelvtörvényt – derül ki Andrij Parubij, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának (parlamentjének) elnöke szavaiból.

2018. október 4-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa első olvasatban megszavazta a Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної”, magyarul: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című nyelvtörvényt.

Több részes elemzésben mutattuk be, hogy ez a törvény diszkriminatív, és hatályba lépése esetén negatívan befolyásolja a kisebbségi nyelvek, többek között a magyar helyzetét. A törvényt a nemzetközi közvélemény részéről is jelentős bírálatok érték.

Az Európai Unió például részben a büntetőjogi felelősségre vonás és a lehetséges pénzbírságok miatt figyelmeztette Kijevet arra, hogy mielőtt végleges formájában elfogadják a törvényt, azt mindenképpen küldjék el a Velencei Bizottsághoz normakontrollra. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala 2018. november 6-án Briefing Note on the Draft Law ‘On ensuring the functioning of Ukrainian as the State language’ címmel a törvényről kiadott állásfoglalásában szintén komoly kritikákat fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatosan, például leszögezte, hogy az államnyelv támogatására irányuló intézkedések nem lehetnek kényszerítő jellegűek. Az ukrán politikai elit a kritikák hatására némi kompromisszumra is hajlandónak mutatkozott a korábbiakban (erről lásd itt).

Mindennek ellenére Andrij Parubij, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke 2019. február 8-án bejelentette, hogy a kijevi törvényhozás várhatóan már február utolsó hetében napirendjére tűzi az ukrán államnyelvről szóló törvény vitáját.

A Legfelsőbb Tanács hivatalos honlapján megjelent egyik híradás szerint Parubij kijelentette, hogy „a nyelvről szóló törvény elfogadása az ukrán lét egyik alapvető kérdése”, de azt is elismerte, hogy nem számít arra, hogy a képviselők gyorsan és simán megszavazzák majd a törvényt, szavai szerint akár több napig elhúzódó viták is lehetnek.

Az ukrán közjogi méltóság nyilatkozatában azt is elmondta, hogy az első olvasatban még tavaly októberben elfogadott szöveghez 2500 módosító indítvány érkezett, ezek feldolgozása folyamatban van, és bízik abban, hogy már ebben a hónapban vitára bocsátható a törvény átdolgozott szövege.

Hogy mennyire eltökélt a jelenlegi ukrán vezetés a kisebbségek nyelvi jogait szűkítő államnyelvi törvény elfogadása tárgyában, jelzik Parubij szavai: „Amíg Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa nem fogadja el a nyelvtörvényt, nem terjesztünk semmilyen más törvénytervezetet, semmilyen egyéb kezdeményezést a képviselők elé”.