Németh Zsolt: Ukrajnában politikai megoldás kell, de az nem lehet újabb „Jalta”

Ukrajnában politikai megoldásra van szükség, de az nem jelenthet visszatérést az érdekszférák elosztásán alapuló jaltai megállapodás szellemiségéhez – hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) plenáris ülésén.

„Egy dolog nem fogadható el a politikai megállapodáscsomagban: soha többé érdekszférákat, soha többé újabb Jaltát” – mondta a Fidesz politikusa. Európa nem juthat vissza oda, ahol a második világháború végén tartott – szögezte le. Szerinte Ukrajna jövőjének az európai nemzetek családjában a helye.
Németh Zsolt abban a vitában szólalt fel, amelyet az ukrajnai menekültek és kitelepítettek humanitárius helyzetéről rendeztek. A vita alapját Jim Sheridan brit munkáspárti képviselő jelentése képezte. Sheridan nagyon aggasztónak nevezte a délkelet-ukrajnai konfliktus által érintettek – különösképpen a szakadárok által ellenőrzött területeken élő mintegy kétmillió lakos – helyzetét. Megállapította, hogy a Krím félszigeten is romlottak a körülmények.
Összességében százezrek voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, e tömegek egy része Oroszországba menekült, ezrek pedig más európai országokban kerestek védelmet – olvasható a jelentésben. Sheridan szerint mind az ukrán, mind az orosz hatóságok tettek ugyan bizonyos erőfeszítéseket a menekültek helyzetének javítása érdekében, valamint nemzetközi szervezetek is elismerésre méltó tevékenységet fejtenek ki, ám a humanitárius helyzet csak a politikai megoldás megtalálása esetén javulhat érdemben.
A vitában Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szóvá tette, hogy a konfliktusban érintettek – így az ukrán hatóságok is – több vonatkozásban hátráltatják a humanitárius tevékenységet végzők munkáját, eljutásukat a segítségre szorulókhoz.
Felszólalásában Németh Zsolt kiemelte: nem rejthető véka alá, hogy „ennek a háborúnak a kritikus tényezője az orosz agresszió”. Sajnálatosnak mondta, hogy „egy fontos európai hatalom imperialista ösztöneivel” került szembe a nemzetközi közösség.
„Fel kell szólítanunk Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Azt kell elvárnunk Oroszországtól, hogy tartózkodjék a folytatólagos erőszaktól” – mondta a magyar parlament külügyi bizottsági elnöke. A maga részéről is megerősítette azt a számos más felszólaló által hangoztatott álláspontot, hogy az ukrajnai konfliktusra politikai megoldást kell találni. Egyetértően említette azt a német felvetést, hogy hosszú távon szabadkereskedelmi megállapodásra lenne szükség Oroszországgal. Az Oroszországgal való átfogó együttműködési ajánlat megtétele mellett Ukrajnában támogatni kell a reform- és decentralizációs folyamatot – tette hozzá.