Nyugdíjreform: munka mindhalálig?

Újra megemelnék a nyugdíjkorhatárt – söpört végig az értesülés nemrég az ukrajnai médián.

A hír forrása Pavlo Rozenko, az Udar parlamenti képviselője, aki az Era FM rádió műsorában arról beszélt, hogy az állam folytatni kívánja a nyugdíjrendszerben néhány évvel ezelőtt elkezdett „kísérletet”. „Változásokat eszközöltek a nyugdíjtörvényben, amelyeket valamiért reformnak neveztek el. Most már az eredményekről kellene beszélni, de ilyenek egyszerűen nincsenek, pontosabban csak negatív előjelűek” – nyilatkozta az ellenzéki politikus a weekend-ua.com portál tudósítása szerint. Mint jelezte, a nyugdíjkorhatár emelésének szükségességét elsősorban a várható élettartam-növekedéssel indokolják. „Valóban, az utóbbi időben Ukrajnában nőtt az élettartam, de hát ez nem jelenti azt, hogy mindjárt emelni kell a nyugdíjkorhatárt is, méghozzá 10 évvel” – tette hozzá felháborodottan.

A politikus ezen kívül kommentálta azt a tudományos körökben kirobbant vitát, melyben egy sor kutatóintézet támogatja a nyugdíjkorhatár emelését. „Úgy gondolom, ezt a vitát mesterségesen indították el, hogy felkészítsék az embereket a nyugdíjkorhatár soron következő emelésére” – mondta el ezzel kapcsolatban Pavlo Rozenko.

A hatalom részéről mindjárt igyekeztek csillapítani a kedélyeket, mondván nem tervezik jelenleg a nyugdíjkorhatár emelését. Mikola Sambir, a Szociálpolitikai Minisztérium Nyugdíjellátási és Rokkantvédelmi Hivatalának igazgatója az UNIAN hírügynökség tájékoztatása szerint azt hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer tökéletesítésének komplex módon kell zajlania, a közvélemény és az objektív gazdasági adottságok figyelembevételével.

A hírügynökség írásából kiderül, hogy a minisztériumban kutatókból, szakértőkből, a tárca és a Nyugdíjalap szakembereiből munkacsoportot hoztak létre a nyugdíjrendszer tökéletesítésére. „Ez a munkacsoport a nyugdíjkifizetések modernizálásán, a tőkefedezeti nyugdíjrendszer második szintjének bevezetésén, valamint a nyugdíjkorhatár kérdésén dolgozik. A javaslatok kidolgozásakor a szakemberek elsősorban azok gazdasági célszerűségére vannak tekintettel, hiszen a nyugdíjreformnak nemcsak a polgárok elvárásainak kell megfelelnie, hanem az objektív gazdasági feltételeknek is. Már most elmondhatom, hogy nincs szó a nyugdíjkorhatár emeléséről ezekben a javaslatokban” – fejtette ki.

Sambir egyúttal hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkorhatár fontos, de nem a fő kérdése a nyugdíjrendszer korszerűsítésének. Példaként a nyugdíjtörvény közelmúltbeli parlamenti módosítását hozta fel. „A Szociálpolitikai Minisztérium javaslatára május 14-én a képviselők jóváhagytak egy sor módosítást, melyek a polgárok különböző kategóriáit érintik. Többek között javasoltuk, hogy a társadalombiztosítási viszonyba számítsák bele a terhességi és a szülési szabadságot. Ez a norma nagyon sok nőt érint, ezért nehéz túlbecsülni a jelentőségét. Ezen kívül a munkanélküli segély kizárása a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett keresetből lehetővé teszi egyes polgároknak, hogy akár 5 százalékkal is növeljék a juttatásuk mértékét” – mondta el.

A szóban forgó munkacsoport létrehozása mindazonáltal annak a következménye lehet, hogy a szakminisztérium maga sem elégedett a nyugdíjreform eddigi eredményeivel. Erre utalt Natalija Korolevszka miniszternek egy év eleji nyilatkozata is, melyet a pravda.com.ua portál idézett: „Úgy vélem, hogy a nyugdíjreform nem hatékony. A nők nyugdíjkorhatárának 55-ről 60 évre emelése a negatív következményeken kívül semmire sem vezetett” – jelentette ki.

A miniszter ugyanezen hír szerint emlékeztetett, hogy a Nyugdíjalap hiánya 2012-ben meghaladta a 27,2 milliárd hrivnyát, s 2013-ra is 21,8 milliárd hrivnya deficittel számolnak. A tárcavezető egyébként azt is megjegyezte, hogy a nagy hiány a „nyugdíjrendszer második szintjének”, azaz a lakossági nyugdíjcélú megtakarítások bevezetését sem teszi egyelőre lehetővé.

Ezek után érthető, hogy a nyugdíjreform elsődleges célja a hatalom részéről a Nyugdíjalap deficitjének lefaragása lehet, amely viszont egyes szakértők véleménye szerint a nyugdíjkorhatár további emelése nélkül nem képzelhető el. Konkrétumokat az esetleges emelés várható mértékével és időpontjával kapcsolatban senki sem emleget, viszont bizonyos elképzeléseket megszellőztettek a sajtóban.

Az Ukrajna elnöke mellett működő Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézete minap közzétett jelentésében például ugyancsak a nyugdíjkorhatár emelkedése mellett érvelt az európai példákra hivatkozva. A vidido.ua portál tájékoztatása szerint a dokumentum egyebek mellett kimondja: „Figyelembe véve, hogy a női nyugdíjkorhatár emelésének eljárása a 2011-es reformból kifolyólag 2016-ban ér véget, a lehetséges közelítő modellek egyike a következő lehet: 2025-ben a nyugdíjkorhatár 64 évre emelkedik, 2035-től pedig 68 évre mindkét nem számára”.

Egy efféle döntést azonban jelentősen megnehezíthet, hogy az ukránok várható átlagos élettartama ugyancsak elmarad a legtöbb európai ország lakójától. A meglehetősen cinikus kutatói megjegyzés szerint az európai országokban nincs egyértelmű összefüggés a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár alakulása között. Csakhogy Ukrajnában a helyzet meglehetősen drámai, még a legutóbbi igen kedvező becslés szerint is csupán 72 év körüli a várható élettartam. Ezen belül a nők átlagosan 74-75 évet élnek, a férfiak viszont csak 63-64-et. Azaz jelen helyzet szerint sok férfi nagy valószínűséggel meg sem élné a megemelt nyugdíjkorhatárt, míg Európában rendszerint még 10-20 évet élnek az idős emberek a nyugdíjba vonulásukat követően.

Mint ismeretes, Ukrajnában 2011. október 1-jétől lépett életbe a nyugdíjreform, amely egyebek mellett több lépcsőben 55-ről 60 évre emelte a nők nyugdíjkorhatárát. Így az 1956. szeptember 30. előtt születettek még 55 éves koruktól vonulhattak nyugdíjba. Az 1956. október 1. és 1957. március 31. között születettek számára viszont a nyugdíjkorhatárt 55 év 6 hónapban állapították meg.

56 éves kortól az 1957. április 1. és 1957. szeptember 30. között születettek vonulhatnak nyugdíjba;

56 éves és 6 hónapos kortól az 1957. október 1. és 1958. március 31. között születettek;

57 éves kortól az 1958. április 1. és 1958. szeptember 30. között születettek;

57 éves és 6 hónapos kortól az 1958. október 1. és 1959. március 31. között születettek;

58 éves kortól az 1959. április 1. és 1959. szeptember 30. között születettek;

58 éves és 6 hónapos kortól az 1959. október 1. és 1960. március 31. között születettek;

59 éves kortól az 1960. április 1. és 1960. szeptember 30. között születettek;

59 éves és 6 hónapos kortól az 1960. október 1. és 1961. március 31. között születettek;

60 éves kortól az 1961. április 1. után születettek jogosultak nyugellátást igényelni.

Ugyanakkor 2015. január 1-jéig azok a nők, akik legalább 30 éves munkaviszonnyal rendelkeznek, 55 éves korukban is nyugdíjba vonulhatnak azzal a feltétellel, hogy otthagyják munkahelyüket. Azonban ilyen esetben nyugdíjuk összegét 0,5%-kal csökkentik minden hónap után, amellyel az új nyugdíjkorhatárnál korábban vonultak nyugállományba. Abban az esetben, ha az idő előtt nyugdíjba vonuló ismét munkába áll, felfüggesztik nyugdíja folyósítását. Ellenben az 1956. október 1. és 1961. március 31. között született nőknek nyugdíjba vonulásuk után 2,5 százalékkal emelik a nyugdíját minden hónap után, amelyet 55 és 60 éves koruk között munkával töltöttek.

A köztisztviselőként dolgozó férfiak nyugdíjkorhatára 2011. október 1-jével 60-ról 62 évre nőtt.

Nyugdíj igényléséhez minimálisan 15 év társadalombiztosítási viszony szükségeltetik a korábbi öt helyett. A minimális öregségi nyugdíj folyósításához szükséges munkaviszony a férfiak esetében 25-ről 35 évre, a nőknél 20-ról 30 évre emelkedett. Ugyanakkor a katonák, ügyészek, nyomozók korkedvezményes nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idő 20 évről 25-re nőtt, s esetükben is fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár.

A 2011-ben bevezetett rendelkezések értelmében a nyugdíj maximális összege nem haladhatja meg a munkaképtelen lakosság számára megállapított megélhetési minimum tízszeresét. Ugyanakkor a köztisztviselők, a parlamenti képviselők és a bírák nyugdíját változatlanul hagyták, bérük 80%-ában állapították meg.