Olaf Scholz: előbb-utóbb Oroszországot is be kell vonni a tárgyalásokba
Száz ország és szervezet, köztük 57 állam- és kormányfő vesz részt a szombaton kezdődött kétnapos Ukrajna-csúcson.
„A célunk, hogy elindítsunk egy folyamatot egy igazságos és hosszantartó béke irányába” – mondta nyitóbeszédében a házigazda Svájc államfője.
A konferencián az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről tárgyaltak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a jelenlévőket, hogy járuljanak hozzá az úgynevezett ukrán békeformula kidolgozásához.
„A békeformula egy nyitott lehetőség mindenkinek, hogy elmondhassa véleményét. Örülünk minden javaslatnak, ötletnek, ami közelebb visz bennünket a békéhez. Arra kérek mindenkit, vegye ki részét az ukrán béke megteremtésében” – fogalmazott az ukrán elnök.
A svájci csúcson nem vesz részt Oroszország, Moszkva ugyanis nem kapott meghívót a konferenciára, és Kína sem képviselteti magát.
A konferencia előtt, még pénteken, ismertette békefeltételeit Vlagyimir Putyin orosz elnök. Azt mondta, az ukrajnai harcok akkor fejeződnek be, ha Kijev lemond Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről, illetve, ha Ukrajna felhagy NATO-tagsági terveiről.
Az ukrajnai csúcs résztvevői elutasították az orosz békefeltételeket.
„A béke nem járhat Ukrajna kapitulációjával. Ezért nekünk az a feladatunk, hogy ebben a helyzetben segítséget nyújtsunk Ukrajnának, mert itt egy agresszorról és egy áldozatról van szó” – fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök.
Kamala Harris amerikai alelnök is elfogadhatatlannak tartja az orosz elnök békejavaslatát, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel. A nemzetközi békekonferencián az amerikai alelnök több mint másfél milliárd dolláros, azaz 558 milliárd forintnak megfelelő segélyt jelentett be, részben Ukrajna energetikai ágazatának és humanitárius helyzetének támogatására.
Az orosz békejavaslatot elutasította Olaf Scholz német kancellár is. Azt mondta: Vlagyimir Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról. A kancellár ugyanakkor hozzátette, hogy
Oroszországnak előbb-utóbb muszáj lesz bekapcsolódnia a békefolyamatba.
„El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül. De azt is tudjuk, hogy Oroszország ezt a háborút akár ma, vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Olaf Scholz.
Közben az orosz elnöki szóvivő is reagált a svájci békecsúcson elhangzottakra. Dmitrij Peszkov azt mondta: a Nyugat nem adott előremutató válaszokat Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai helyzet rendezésére vonatkozó javaslataira. Mint fogalmazott, sok reagálás volt, hatalmas mennyiségű hivatalos nyilatkozat és válasz, de ezek nem voltak konstruktív jellegűek.
Forrás: hirado.hu