Orbán: újabb támadás előtt áll Magyarország
Újabb támadás előtt áll Magyarország, mert akik kötelező betelepítési kvótát akarnak Európában, jövőre újra próbálkozni fognak, miután a decemberi uniós csúcstalálkozón erről nem született döntés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.
A kormányfő rámutatott: Magyarország álláspontjának súlyt adott a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 2,3 millió ember véleménye. A miniszterelnök köszönetet mondott a konzultációban résztvevőknek.
Orbán Viktor hozzátette, mások meggyőzésében egyelőre nem járt sikerrel Európában, a kvótát szorgalmazók száma változatlan, akik a márciusban esedékes következő csúcson ismét érvelni fognak álláspontjuk mellett.
Csupán időt nyertünk, de „aki időt nyer, életet nyer”. Európában az elmúlt időszak választásain rendre a bevándorlást korlátozni kívánók erősödtek – mutatott rá a kormányfő, hozzátéve: arra számít, hogy ez folytatódni fog.
Azt mondta: folyamatosan gyengülnek a nemzeti választásokon azok, akik kevert népességű Európát akarnak, és akik szerint a fejlődés útja a keresztény társadalmak megszűnése.
„Ki kell tartani egészen addig, amíg a közép-európaiak után a nyugat-európai emberek is elég erősek lesznek ahhoz, hogy a demokratikus eszközeiket, a választást arra tudják felhasználni, hogy a vezetőiket rákényszerítsék, hogy az embereknek tetsző, a bevándorlást elutasító politikát folytassanak” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszámolt a visegrádi országok döntéséről, miszerint jelentős pénzügyi segítséget nyújtanak Olaszországnak, hogy feltartóztathassa a migránsokat tengeri határain.
Mint mondta, minden jelentés szerint a következő években sok tízmilliós mozgás kezdődik elsősorban Afrikában, ennek egyik útvonala pedig Olaszországon át vezet Európába.
Ezt le kell zárni, ha Olaszországot nem védjük meg, akkor Európát sem tudjuk – szögezte le.
Ha valaki megtámadja Lengyelországot, az megtámadja egész Közép-Európát – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar nemzet érdeke is, hogy szolidáris legyen a lengyelekkel, és világossá tegye, semmilyen uniós büntetés nem valósulhat meg velük szemben.
A kormányfő méltánytalannak és igazságtalannak nevezte az Európai Unió eljárását, és leszögezte: Lengyelország nélkül nincs erős Közép-Európa.
A lengyelek elsöprő többsége a bevándorlásról ugyanúgy gondolkodik, mint a magyarok – fűzte hozzá.
Rámutatott arra is: Lengyelországba tízezer szám érkeztek migránsok a volt szovjet területekről, és több mint egymillió ukrán is, ezt azonban az unió, „amely mindent egy kaptafára akar ráhúzni”, nem veszi figyelembe.
Csak azt tartja problémának, amely a nyugati országok számára probléma – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő szólt arról is, hogy nem érkezett visszautasíthatatlan ajánlat az euró esetleges bevezetésével kapcsolatban, csupán „sovány, szerény, rosszabb, mint az eddigi” – mondta, hangsúlyozva: az eurózónához történő csatlakozáshoz a reálgazdaságot kell a zóna országainak átlagához igazítani.
Orbán Viktor szerint ehhez nem új eszköz kell, hanem az eddigiek hatékony továbbvitele, a kohéziós források pénzügyi alapjainak megerősítése.
Hamvában holtnak ítélte azt a próbálkozást, hogy az uniós források biztosítását a jogállamisághoz kössék, mert, mint mondta, ezt a közösség alapszerződése, jogrendszere nem teszi lehetővé.
Magyarország sok pénzt fizet be, és komoly forrásokhoz is jut, amellyel azonban az unió is jól jár, azzal, hogy pénzt ad, „valójában keresnek rajtunk” – mondta.
„Semmi olyan nem történik, amiért hálásnak kell lennünk” – fogalmazott Orbán Viktor, hiszen az egész rendszer kölcsönös érdekeken nyugszik.
Kijelentette azt is, hogy a magyar gazdaság uniós források nélkül is működtethető, hiszen annak motorja az emberek munkája. Magyarország nincs rászorulva senkinek a pénzére, a saját lábán áll, és a gazdaság elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon egy esetleges változáshoz, egy új helyzetben is sikeres lenne – hangoztatta.
Orbán Viktor, aki szerint idén kiderült, hogy a mindennapi élet keresztény alapjai sokkal erősebbek Európában, mint azt sokan gondolták, az interjút azzal zárta: 2017-ben azt tanulta meg, hogy a választott politikai vezetők elsőrendű feladata a kereszténység védelme lesz.