Örökölhet-e az élettárs?

„Azzal kapcsolatban kérném a véleményét, vajon örökölhet-e az egyik élettárs a másik halála esetén. Azt mondják, erre nincs lehetőség, holott a két ember évek óta él egymás oldalán, együtt csinosítgatják közösen vásárolt házukat, együtt kezelik a megtakarításaikat. Nem igazságos megfosztani őket az öröklés lehetőségétől! Mit tanácsolna nekik?”

– Az élettársak jogi helyzete Ukrajnában valóban nem egyszerű, ezért jogászként azt tanácsolhatom, hogy a jogi természetű bonyodalmak elkerülése végett törvényesítsék kapcsolatukat, azaz kössenek házasságot. Ily módon az öröklés kérdése is egyértelművé válna.
Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy napjainkban sokan különböző okokból az élettársi viszonyt részesítik előnyben a házassággal szemben. Megjegyzendő, hogy a polgári esküvő nélküli együttélést az ukrán és az orosz nyelvben gyakran polgári házasságként emlegetik (цивільний шлюб, гражданский брак), ami téves és félreértésekhez vezethet. A hivatalos házasságkötés nélküli együttélés amúgy is számos tulajdonjogi problémát okozhat, többek között az öröklés tekintetében, az élettársak egyikének halála esetén.
Köztudott, hogy örökölni végrendelet alapján és törvény szerint is lehet. Az öröklés kérdése akkor rendeződik a legegyszerűbben és legbiztosabban, ha az elhunyt hagyott hátra végrendeletet. Ez az élettársak esetében hatványozottan igaz, hiszen a törvény kimondja, hogy az örökhagyó szabadon rendelkezhet tulajdonával, vagyis nem köteles azt vér szerinti rokonára hagyni. Természetesen élettársak közötti öröklés esetén is érvényesek a végrendelet alapján történő öröklésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Ne feledjük például, hogy az örökhagyó hagyatékával együtt a kötelezettségei is átszállnak az örökösére. Emellett a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1241. cikkelye értelmében a személyek egy bizonyos köre kötelező részre tarthat igényt az örökségből, függetlenül attól, hogy az örökhagyó megemlítette őket a végrendeletében vagy sem. Kötelező részre jogosultak az örökségből az elhunyt kiskorú, fiatalkorú és nagykorú munkaképtelen gyermekei, valamint munkaképtelen özvegye és szülei. A kötelező rész mértéke annak az örökségrésznek a felével egyenlő, amely abban az esetben illette volna meg őket, ha az örökséghagyó nem ír végrendeletet.
Amennyiben nem készül végrendelet, a törvény szerinti öröklés esete áll fent, méghozzá a Ptk. 1261–1265. cikkelyeiben rögzített öröklési sorrendnek megfelelően.
Némi kitérőt téve jegyezzük meg, hogy a Családi törvénykönyv (Cstk.) 21. cikkelyének 2. része világosan és egyértelműen úgy fogalmaz, hogy egy férfi és egy nő együttélése házasságon kívül nem szolgálhat alapul a házastársi jogok és kötelezettségek kialakulásához kettejük vonatkozásában. Ebből következik, hogy az ukrán törvények csak a hivatalos házasságkötést ismerik el a családi jogok és kötelezettségek forrásaként. Ugyanakkor a Cstk. bizonyos esetekben mégis ahhoz hasonlóan szabályozza az élettársak tulajdonhoz fűződő jogait, mint a házasságban élőknél. Lásd például a 74. cikkelyt, amely úgy rendelkezik, hogy a házasságon kívül együtt élő nő és férfi által közös életük során szerzett tulajdon közös osztatlan tulajdonuknak minősül, amennyiben eközben nem álltak házasságban más személyekkel, illetve nem állapodtak meg egymással ettől eltérő módon szerződésben. A 91. cikkely ugyanakkor kimondja, hogy a huzamosabb ideje élettársi kapcsolatban együtt élők közül az a fél, amelyik közös életük során munkaképtelenné lesz, eltartásra válik jogosulttá.
Ezzel együtt a Ptk. törvény szerinti öröklés esetén mégsem sorolja az élettársakat az örökösök első köréhez (ide tartoznak az örökhagyó gyerekei, szülei és törvényes házastársa). A Ptk. 1264. cikkelye értelmében az élettársak az örökösök negyedik köréhez soroltatnak, de csak abban az esetben, ha a hagyaték megnyílása (tehát az élettárs halála) előtt legalább öt éven át egy családként, egy háztartásban éltek az örökhagyóval.
Az élettársi viszony – azaz egy férfi és egy nő együttélése egy családként, házasságon kívül – megállapítását a bíróságtól lehet kérni. Bizonyítékul szolgálhatnak erre nézvést a közös lakhelybejelentést igazoló dokumentumok, valamint a szomszédok és más tanúk vallomásai.
A Ptk. 1258. cikkelyének 2. része értelmében a soron következő örökösi körhöz tartozók csak abban az esetben jogosultak az öröklésre, ha nem jelentkeznek az előző körhöz tartozó örökösök vagy lemondanak az örökségükről. Ebből következően a negyedik örökösi körhöz tartozó élettárs csak akkor részesülhet a hagyatékból, ha az elhunytnak nincsenek gyermekei, szülei, édestestvérei, nagyszülei és egyéb, a törvény által az örökösök első három körébe sorolt hozzátartozói. De még abban az esetben is, ha az élettárs az örökösök negyedik köréhez tartozóként jogosulttá válik az öröklésre, bizonyítania kell az együttélés tényét.
Igaz ugyan, hogy – mint fentebb már utaltunk rá – a Cstk. 74. cikkelye értelmében, az élettársaknak az együttélésük során keletkezett minden tulajdona közös tulajdonuknak minősül, azonban utólag – végrendelet hiányában – nem egyszerű megszerezni ezt a tulajdont, vagy megőrizni az elhunyt hozzátartozóival szemben. Nagy a valószínűsége annak, hogy ez csak bírósági úton lehetséges, amihez tanácsos ügyvédet fogadni. Rendszerint keresetben kell kérni a bíróságtól az együttélés tényének megállapítását, s a hátramaradt tulajdonnak az élettársak közös tulajdonaként való elismerését.

hk