Pál Norbert: Magyarország 1,3 millió ukrajnai menekültet fogadott eddig

Az orosz–ukrán háború kitörése óta Magyarország 1,3 millió, magát ukrajnai menekültnek valló embert fogadott – mondta Pál Norbert az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos szombaton Sátoraljaújhelyen.

A kormánybiztos a Rákóczi Szabadegyetem Szétszakított Európa – Háború vagy béke? című kerekasztal-beszélgetésén számolt be az ukrajnai menekültügyről.

Elmondása szerint

ebből mindössze 45 ezren kértek státuszt, de ettől jóval több menekült van, illetve 650 ezer ukrajnai igényelte az állam segítségét valamilyen formában. Pál Norbert hangsúlyozta, hogy az ukrajnai menekültek között sok édesanya és gyermek van.

„Ukrajnában nagymértékben az idősek maradtak. (…) Az ukrán gazdaság a jövőben nagy kihívásokkal fog szembenézni”

– mondta. A háború nehézségei között említette a szétszakított családokat.

A menekültügy kapcsán elmondta, hogy

Magyarország történelme legnagyobb segítségnyújtását hajtja végre.

Az ukrán–magyar határszakaszon segítségpontokon várják, ahol akár azonnali tranzitszállást, vagy hosszabb távú elszállásolást biztosítanak, ezen felül hozzáférést kapnak az egészségügyi ellátáshoz, valamint oktatáshoz is.

„A háború kitörése óta 5 200 ukrán gyermek tanul 1 500 magyarországi oktatási intézményben”

– tette hozzá.

A segítségek terén kiemelte a MÁV által biztosított szolidaritási vonatjegyeket, ami a Magyarországon belüli utazást fedi le.

Kiemelte a karitatív szervezetek munkásságát, amelyet a magyar állam többmilliárd forinttal támogat, köztük élelmezési és integrációs programokat, de gyermekfelügyelettel is foglalkoznak, hogy az ukrán szülők munkába állhassanak. Megjegyezte, hogy több gyárban ukrajnai menekültek dolgoznak, mint a gödi Samsung gyárban 1 500 ilyen munkavállaló van.

Az állampolgárok segítségéről is beszélt Pál Norbert. Szavai szerint sokan saját gépjárművükkel segítettek, szállást nyújtottak, csomagokat készítettek, ami nagy társadalmi megmozdulás volt.

Az országhatáron kívüli segítségnyújtás kapcsán beszámolt arról, hogy a karitatív szervezeteken keresztül tudnak támogatást adni. Felsorolta többek között a közintézmények generátorokkal való ellátását, élelmiszerosztásokat, orvosi vizsgálatokat, gyógyszer- és üzemanyagadományozást, de óvodát, egészségügyi intézményt is építettek már Kijev megyében.

Szabó Kata

Kárpátalja.ma