Rachman: Oroszország „átlépte a barbárság határát”
Amikor egy kormány kezdi meggyilkolni bírálóit az utcán, azzal átlépi a barbárság határát – írta Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus megöléséről a Financial Times vezető külpolitikai szemleírója, Gideon Rachman.
A londoni üzleti napilap keddi kiadásának kommentárrovatában megjelent írás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előszeretettel vádolja fasizmussal az ukrán kormányt. Azonban valójában éppen a Putyin által felszított agresszív, önsajnáltató nacionalizmus emlékeztet az 1930-as évek Oroszországának és Németországának politikájára – írja Rachman.
A szemleíró hangsúlyozza: senki kívülálló nem tudhatja, hogy Putyin rendelte-e el Nyemcov lelövését. Kétségtelen azonban, hogy az orosz államfő és hű követői teremtették meg a nacionalista paranoia azon légkörét, amelyben a Nyemcov elleni merénylet is lehetségessé vált.
Rachman felidézi, hogy Nyemcov néhány héttel halála előtt egy újságnak kijelentette: tart attól, hogy Putyin meggyilkoltatja. E félelme érthető volt, mivel „az orosz elnök szókimondó bírálóinak megvan az a szokásuk, hogy meghalnak” – fogalmaz a Financial Times szemleírója.
A szerző megemlíti Anna Politkovszkaja oknyomozó újságírót, akit 2006-ban szintén Moszkvában agyonlőttek, és Alekszandr Litvinyenkót, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesét, akit ugyanabban az évben, a szervezetébe juttatott hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal Londonban öltek meg.
Tekintettel e rettentő sorozatra, lehetetlen komolyan venni a Nyemcov-gyilkosság ügyében Putyin kormánya által indított vizsgálatot. A Putyin-féle vezetés működési normájává vált az erőszak szabadjára engedése, és utána hazugságok terjesztése ezekről az erőszakcselekményekről, Kelet-Ukrajnában ugyanúgy, mint Moszkva utcáin – áll a Financial Times keddi írásában.
Rachman szerint Nyemcov meggyilkolása beleillik az utóbbi időszak törvényt nem ismerő orosz akcióinak sorába. Az elmúlt egy évben Oroszország erővel annektálta a Krím félszigetet, amely egy szomszédos ország része volt, fegyvereket adott a kelet-ukrajnai lázadóknak, akik azután lelőttek egy utasszállító repülőgépet, megölve 298 embert. Oroszország diplomáciai egyezményeket szegett meg és tűzszüneteket hagyott figyelmen kívül, nukleáris arzenálját fitogtatta és atomtöltetek hordozására alkalmas hadászati bombázókat küldött Nagy-Britannia partjaihoz, azokat az oroszokat pedig, akikben még maradt elég bátorság a tiltakozáshoz, lejáratják, és most már meg is gyilkolják.
Putyin elhitette az orosz közvélemény nagy részével és néhány külföldi védelmezőjével, hogy cselekedeteit a nemzeti érdekek jogos védelme vezérli. Akcióinak közös összekötő eleme azonban valójában az, hogy eltökélten próbálja elejét venni az ukrajnaihoz hasonló fordulat moszkvai megismétlődésének. Nyemcov meggyilkolása után még kevésbé valószínű, hogy Putyin valaha is önként el akarná hagyni a Kremlt – áll a Financial Times keddi elemzésében.