Schmidt Mária: bízom benne, hogy ’56-ot el tudtuk helyezni a magyar emberek szívében

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére létrehozott emlékbizottság társelnöke reméli, hogy ’56 méltó helyére került a társadalomban.

Nagyon bízom abban, hogy ’56-ot el tudtuk helyezni a magyar emberek szívében – fogalmazott Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy szerdai budapesti sajtóbeszélgetésen.

Hangsúlyozta: a cél az, hogy a köztudatban 1848-cal egy szintre, „a márciusi ifjak mellé kerüljenek az októberi fiatalok”, és nagyon büszke mindarra, amit a kormány által 2015 októberében elhatározott eseménysorozattal elértek. Magyarországon és a világon több mint 230 millió alkalommal értek el embereket, ezen belül minden magyar állampolgár tíz alkalommal találkozott az eseménysorozat valamely elemével – tette hozzá.

Megemlítette, hogy az MTVA-val, az OTP-vel, a MOL-lal és a BKK-val, a MÁV-val és a Nemzeti Filmalappal kötött együttműködés eredményeként 1910 ingyenes felülethez jutottak, így eddig nem látott módon átfogó megjelenést kapott az emlékév üzenete, de hallatlan népszerűséget hozott Desmond Child Egy szabad országért című dala is.

Elmondta: a beérkezett pályázatok közül 1600-nál többet nyilvánítottak nyertesnek, ezek között száznál is kevesebb olyan akad, amelynek megvalósítása túlnyúlik az emlékév zárásán; a 13,5 milliárd forintos költségvetésből ötszáznál több településen jött létre a helyi hősök tetteire emlékeztető Büszkeségpont.

Jelezte, 450 helyi rendezvény, csaknem 230 könyv, száz művészeti produkció, hatvannál több kutatási program kapott támogatást az emlékév forrásaiból, de negyven romkocsma is a hat évtizeddel ezelőtti forradalomra emlékeztetett; 657 településen 1429 esemény volt az emlékév részese, akárcsak azok a képzések, amelyeken 5 ezer pedagógus vett részt.

Schmidt Mária arról is szólt: 258 külföldi városban mintegy félezer eseménnyel emlékeztek 1956-ra; a hősök előtti tisztelgés mellett ugyanis az is célja volt az eseménysorozatnak, hogy köszönetet mondjon azoknak, akik külföldön álltak ki a magyar forradalmárok, szabadságharcosok mellett.

Hangsúlyozta: rendhagyó ugyan, hogy ekkora eseménysorozattal emlékeznek meg a hatvanadik évfordulóról, de szerették volna jóvá tenni az ötvenedik évforduló kudarcát, amikor nem sikerült felmutatni az 1956-ban megvalósult egyedülálló nemzeti egységet, a szabadság és a függetlenség melletti kiállást.

A cél az volt, hogy megmutassák, kik voltak azok a hőssé vált egyszerű emberek, akik kockázatot vállaltak a jövőért, és az, hogy „visszaadjuk ’56-ot azoknak, akiké: azaz a magyar nemzetnek” – mondta, hozzátéve, a történéseket annak a négymillió fiatalnak is kézzelfoghatóvá akarták tenni, akiknek már nincsen közvetlen élményük a diktatúráról.