„Sem Moszkva, sem Washington nem akarja kiterjeszteni a konfliktust”

Bár Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok „ráncigálja a másik bajszát”, nagyon ügyelnek arra, hogy ne eszkalálódjon tovább a kettejük közötti konfliktus – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati egyetem docense az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

A szakértőt annak kapcsán kérdezték, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése keretében Lengyelországban telepítendő, több tucat katonai teherautóból és Humvee típusú harcjárműből álló amerikai menetoszlop átlépte csütörtök délelőtt a német-lengyel határt.

Kaiser Ferenc a műsorban arról beszélt, amíg 1991-ben 350 ezer amerikai katona volt Európában, 2010-re számuk 70 ezerre csökkent, vagyis az amerikaiak a hidegháború végétől vitték ki a csapatokat Európából. Ezzel párhuzamosan viszont a NATO keleti tagállamai, főleg a balti államok és Lengyelország aggodalommal szemlélték, hogy Moszkvának megnőtt a gazdasági ereje, és ezzel párhuzamosan a birodalmi ambíciói. Ezek az államok folyamatosan követelték a NATO-tól, és főleg az Egyesült Államoktól, hogy küldjön csapatokat a térségbe – mondta.

A szakértő jelezte: Oroszország és az Egyesült Államok befolyási övezetekben gondolkodik. Felidézte: amikor Oroszország meggyengült a Szovjetunió szétesése után, az Egyesült Államok „gyorsan betelepedett ebbe a hatalmi vákuumba”. Orosz nézőpontból tekintve csak azt szeretnék visszaszerezni, ami egykoron az övék volt, az amerikaiak meg azt mondja, minket ezek az államok hívtak be – magyarázta.

A két nagyhatalom különjátszmájáról van szó, és ennek keretében valóban Moszkva tesz erőfitogtató lépéseket, például rendszeresen megsérti a balti országok légterét az orosz légierő – folytatta Kaiser Ferenc. Hozzátette: Moszkva folyamatosan provokálja a NATO-t és valahányszor a NATO erre bármilyen lépést tesz, azonnal jön a felháborodott reakció.

Mindkét fél ráncigálja a másik bajszát, de mindkét fél nagyon ügyel arra, hogy ez csak egy bizonyos szintet érjen el. Sajtónyilatkozatok szintjén igyekszik mindkét fél a másikra tolni a felelősséget, és mindkét fél hangsúlyozza, hogy ebből akár háború is lehet, de meggyőződésem, hogy sem Moszkvának, sem Washingtonnak nem áll érdekében, hogy ez a konfliktus tovább eszkalálódjon – jelentette ki.

A NATO az ukrán válság és az ottani orosz beavatkozás miatt a tavaly júliusi varsói csúcstalálkozón döntött úgy, hogy keleti szárnyán megnöveli védelmi képességeit. Ennek értelmében áprilisban Lengyelországba és a balti államokba az észak-atlanti szövetség négy nemzetközi zászlóalját telepítik rotációs rendszerben. Az amerikai parancsnokságú, mintegy ezerfős, román és brit katonákból álló zászlóalj nagy része az északkelet-lengyelországi Bemowo Piskiében, valamint Orzyszban állomásozik majd.