Sokba kerül a rendkívüli ukrajnai havazás

A múlt heti rendkívüli havazás négy napja alatt a szakértők legszerényebb számításai szerint is egyedül Kijev közel 25 millió dollárt veszített, Ukrajna egészét tekintve pedig a veszteség elérheti a 3 milliárd dollárt – állítja a Fokuszra való hivatkozással az Ukrajinszka Pravda.

A portál megemlíti például összeállításában, hogy az államkincstár a közútfenntartó vállalatnak, az Ukravtodornak a természeti csapás következményeinek felszámolására egyedül Kijevben és Kijev megye területén 6 millió hrivnyát fizetett. Volodimir Lanovij volt gazdasági miniszter, a Piaci Reformok Központjának elnöke meg van győződve arról, hogy a fővárosi helyzet normalizálására fordított tényleges összeg ennél kisebb lesz, a veszteség mértéke viszont a többszöröse.

„Kijevben megközelítőleg a következők az arányok. A kormány legfeljebb 4-5 millió hrivnyát fordított pótlólagosan a havazás következményeinek felszámolására, a magánszektorban viszont megközelítőleg 200 millió hrivnya (25 millió dollár) veszteség keletkezett a kereskedelem, a szolgáltatások, a benzineladás, a bankok révén” – jelentette ki a szakértő.

Oleg Szoszkin közgazdász és politológus, a Társadalom-transzformációs Intézet igazgatója más számokkal operál kommentárjában. „Lényegében leállt a teljes teherforgalom. Péntektől szinte nem adtak el benzint, megálltak a töltőállomások, vagyis fennakadások támadtak az üzemanyag-ellátásban. Az üzletek áruutánpótlás nélkül maradtak. Ugyanígy a kávézók, az éttermek. Nem dolgozott az Ukrzaliznyica (a vasút – a szerk.), a repterek sem. Ezek közvetlen veszteségek, és a négy nap alatt körülbelül 2 milliárd dollárt tettek ki” – mutatott rá.

De ha a közvetlen veszteségekhez hozzáadjuk a potenciálisakat – a hóeltakarítással kapcsolatos kiadásokból, a meghiúsult találkozókból, az aláíratlan szerződésekből adódóakat, Ukrajna a természeti katasztrófa néhány napja alatt 3 milliárd dollárt veszített – véli Szoszkin.

Szerhij Terjohin parlamenti képviselőnek, volt gazdasági miniszternek meggyőződése, hogy a veszteségek mértéke, melyek az országot a havazás miatt érik, a hivatalnokoktól függ.

„Gazdasági szempontból szerencsénk volt, hogy a vihar munkaszüneti napokon érkezett. De az elemek mindig gazdasági természetű kiadásokhoz vezetnek, a nagy számok törvénye alapján mindenkit veszteség ért. Hogy milyen? Nem tudom megmondani, mert ez csak a hivatalnokok fantáziájától függ. Minél nagyobb a kataklizma, annál nagyobb jövedelemre tesznek szert a csinovnyikok. Március 22-én az Ukravtodornak közel hatmillió hrivnyát utaltak ki előlegként a következmények felszámolására. Vajon kinek a zsebébe kerültek a pénzek?” – jelentette ki.

Volodimir Szidenko, az Ukrán Nemzeti Akadémia Gazdasági és Előrejelzési Intézetének igazgatóhelyettese úgy véli, hogy egyelőre korai volna összegezni a veszteségeket, mivel Ukrajna még a vízszintemelkedésre vár a hóesés után.

„A veszteségek még nem mutatkoztak meg teljes mértékben, mivel a folyamat tovább tart. A hóesés után várható a vízszint emelkedése, amely pótlólagos védekezési intézkedéseket tesz szükségessé. A veszteségek így is, úgy is nagyok lesznek” – állítja a szakember az Ukrajinszka Pravda összeállításában.

Nem csodálkozhatunk azon, ha az olvasóban a fentiek nyomán felmerül a kérdés: ki fogja megtéríteni a vállalkozóknak az eltakarítatlan hó miatt keletkezett kárt? A válasz egyszerű – valószínűleg senki. Az embert igazságérzete mégsem hagyja nyugodni, egyre csak az jár a fejében, hogy „Minél nagyobb a kataklizma, annál nagyobb jövedelemre tesznek szert a csinovnyikok”. Miért van így?