Stoltenberg

Stoltenberg: a NATO Kelet-Európában hosszabb távú katonai pozíciót fontolgat

Kína és Oroszország közös nyilatkozata, amelyben ellenzik új tagok felvételét a NATO-ba, kísérlet arra, hogy megtagadják a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy saját maguk döntsenek arról, milyen szövetséghez akarnak tartozni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a lengyel elnökkel Andrzej Dudával közösen tartott hétfői brüsszeli sajtótájékoztatón.

A főtitkár kifejtette: a NATO tiszteletben tartja minden ország döntését a szövetségi tagságra vonatkozóan. “A szövetségesek ‘nyitott ajtók politikája’ történelmi siker volt, kiterjesztette a szabadság és a biztonság övezetét” – fűzte hozzá.

“Tiszteletben kell tartanunk a szuverén döntéseket, és nem szabad visszatérnünk az érdekszférák korszakába, amikor a nagyhatalmak döntik el, hogy mások mit tehetnek, és mit nem” – hangsúlyozta.

A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy Oroszország jelentős létszámú csapatokat küldött Fehéroroszországba is, ráadásul a moszkvai vezetés átütemezte a nukleáris erők éves gyakorlatát is. “Az ilyen műveleteket korábban is agresszív akciók fedezésére használták” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a NATO-nak ébernek és felkészültnek kell maradnia, fokozott jelenléttel a szövetség keleti szárnyán. Hozzátette: a NATO Kelet-Európában hosszabb távú katonai pozíciót fontolgat, amelyről eddig még nem született döntés. Mint mondta, a NATO-bevetés védekező jellegű és arányos.

“Az Oroszországgal folytatott párbeszéd nagyon fontos, hogy politikai megoldást találjunk. Ismételten felkérem a moszkvai vezetést, hogy tárgyaljunk a NATO-Oroszország Tanácsban. A NATO nem egyezkedhet viszont az alapelvekről: szövetségeseinket meg kell védeni, továbbá minden nemzet jogát is arra, hogy saját útját megválaszthassa” – emelte ki Stoltenberg.

Forrás: MTI