Stoltenberg: fordulópontot jelent a madridi találkozó

A NATO most kezdődő madridi csúcstalálkozója fordulópontot jelent, a tagországok megállapodnak egy új stratégiai koncepcióban, amelyet egy veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban fog alkalmazni a szövetség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Madridban kedden, nem sokkal a háromnapos eseménysorozat megnyitása előtt Pedro Sánchez spanyol kormányfővel közösen nyilatkozva újságíróknak.

    Mint mondta, az állam- és kormányfői találkozón elfogadandó új stratégia alapvető változást jelent az észak-atlanti szövetség elrettentési és védelmi képességében, ráadásul ezeket a képességeket a jövőben az eddiginél több, magas készültségi szintű katonai erő támogatja.
    A főtitkár kitért arra, hogy a szövetséges országok elfogadnak egy Ukrajnát támogató átfogó csomagot is. “Rendkívül fontos, hogy készek legyünk tovább támogatni Ukrajnát, amely Európában a második világháború óta nem látott brutalitással néz szembe” – hangsúlyozta.
    Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy haladást érnek el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában, valamint beszélt arról is, hogy még többet kell befektetni a védelembe, “ha szeretnénk megvédeni magunkat egy veszélyesebb világban”.
    A főtitkár kiemelte: a csúcstalálkozónak otthont adó Spanyolország épp idén 40 éve tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének.
    “A cél világos: közvetíteni a szövetségesek és azon túl az európai uniós tagországok egységességének üzenetét” – fogalmazott Pedro Sánchez.
    A spanyol miniszterelnök szavai szerint a csúcstalálkozón demokráciák találkoznak azzal a céllal, hogy védjék közös értékeiket, amelyek “a szabadság, a politikai sokszínűség, az emberi jogok tisztelet és a nemzetközi rend”.
    Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a NATO irányvonalát a következő évtizedben meghatározó stratégiai koncepció a spanyol főváros, Madrid nevét fogja viselni.
    Mint mondta, a csúcstalálkozón a résztvevők felmérik azokat a fenyegetéseket, amelyekkel a jövőben szembe kell nézni, valamint meghatározzák azt, hogy ezeket miként kell kezelni, és milyen források állnak mindehhez rendelkezésre.
    A csúcstalálkozó megerősíti az észak-atlanti szövetséget, “amelynek jelenlegi és jövőbeli létjogosultsága még nyilvánvalóbbá vált (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) ukrajnai inváziója után” – jelentette ki.
    A spanyol fővárosba 44 nemzetközi delegáció érkezését várják keddtől. A 30 NATO-tagország állam-, illetve kormányfői mellett jelen lesznek az észak-atlanti szövetséghez nem tartozó uniós tagállamok vezetői, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökei is mások mellett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül szólal fel.
    A Kína és Észak-Korea jelentette globális biztonsági kihívásokra figyelemmel Dél-Korea, Japán, Ausztrália és Új-Zéland is képviselteti magát az eseményen.
    A spanyol fővárosban példátlan biztonsági intézkedéseket vezettek be a csúcstalálkozó idejére. Madrid több fontos közlekedési útvonalán korlátozták a forgalmat, a helyieket a metró használatára kérték, amelynek járatait sűrítették. A delegációkat fogadó 33 belvárosi hotel környékén megszüntették a parkolási lehetőséget. A találkozónak helyt adó kiállítási és vásárcsarnok (IFEMA) körül három kilométeres sugarú biztonsági zónát hoztak létre, a behajtás engedélyhez kötött, az autósokat igazoltatják. A szállodák, nagykövetségek, rendezvényhelyszínek környékén a csatornahálózatot is átvizsgálták, a kanálisfedőket lezárták, az utcai szemeteseket eltávolították. A delegációkat négy rendőrségi helikopter is kíséri a levegőből. A biztonságra több mint 10 ezer rendfenntartó vigyáz.
    A csúcstalálkozó miatt fokozott ellenőrzést vezettek be a spanyol határokon, amely érinti a főváros nemzetközi repülőterét, valamint a francia és portugál közúti határátkelőket is, ahol szúrópróbaszerűen átvizsgálják az autókat.
    A spanyol kormány tájékoztatása szerint az esemény megrendezése mintegy 50 millió euróba (20 milliárd forint) került.
    A találkozót megelőzően vasárnap több mint kétezren tüntettek Madridban, követelve, hogy a katonai kiadásokat az állam fordítsa inkább az iskolák, a kórházak és a közszolgáltatások fejlesztésére.

Forrás: MTI