Szijjártó: káros, hogy az Európai Unió lassítja a nyugat-balkáni bővítési folyamatot

Kifejezetten káros és kockázatos biztonsági szempontból, hogy az Európai Unió lassítja a nyugat-balkáni bővítési folyamatot, a térség integrációja ugyanis kritikus fontosságú – mondta Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben, miután megnyitották a szerb csatlakozási tárgyalások újabb fejezetét.

Sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter felháborítónak nevezte, hogy mindössze egy fejezetet nyitottak meg, miközben a szerbek technikailag ötre is készen álltak. Kiemelte, hogy ennek nem volt semmilyen jogi akadálya, pusztán a politikai akarat hiányáról van szó.

Kijelentette: képmutatás, hogy a szavak szintjén mindenki „eszeveszetten” elkötelezett, amikor viszont döntést kell hozni, akkor nem mernek lépni.

Rámutatott, hogy a kétségtelenül meglévő régióbeli feszültségek kezelésére a bővítés lenne a legjobb válasz.
„Mi a szomszédságban pontosan tudjuk, milyen komoly jelentősége van annak, hogy a térségben béke és nyugalom legyen” – fogalmazott a miniszter.

Szijjártó emellett aláhúzta, hogy a migrációs nyomás is fennmaradt, bevándorlók tömegei vannak jelen a térségben, márpedig ezen a téren az egyik legfontosabb cél a nyugat-balkáni útvonal zárva tartása, amiben Szerbiának „elementáris” szerepe van.

Figyelmeztetett, hogy megkérdőjeleződik az EU bővítési politikájának és az integrációra nyitott kormányoknak a hitelessége egyaránt, amennyiben nem gyorsítják fel a folyamatot.

„Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdeke a szerbek mielőbbi európai integrációja” – szögezte le.

„Az Európai Bizottság megbukott a bővítési politika tekintetében, csak abban bízhatunk, hogy a következő testület a bővítéspárti álláspontot fogja képviselni” – mondta.

A tájékoztatás szerint a pénzügyi szolgáltatásokról szóló 9-es fejezetet nyitották meg csütörtökön Szerbiával.

A 2014 januárjában indított szerb csatlakozási tárgyalások során eddig 17 fejezetet nyitottak meg, és kettőt sikerült ideiglenesen lezárni.

Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak 35 tárgyalási fejezetet kell áttekinteniük az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon és ütemezésben veszik át, építik be saját nemzeti jogrendjükbe az egyes területeken addig született közösségi joganyagot.