A diszgráfia
A diszgráfia sokszor szinte a diszlexiával párban járó tanulási zavar, írászavart jelent. Két külön típusát különböztetjük meg: formai diszgráfia és tartalmi diszgráfia.
Formai diszgráfia: az írás technikája nehéz a gyerek számára, a szem és kéz együttműködése pontatlanul, lassan ír. Az írás külalakja, íráskép csúnya, a betűk kicsúsznak a sorokból, a vonalvezetés hullámzó, a betűk mérete és formája változó. Gyakran javítja, áthúzza, kiradírozza a gyerek az írását. A diszgráfiás gyerek általában görcsösen fogja a ceruzát, rendszerint erősen rányomja a papírra. Tollbamondáskor gondolkodni kezd a betűk formáján, ezért lemarad, majd esetleg kapkodni kezd. A kapkodás miatt lehagyja a szavak, mondatok végét, vagy esetleg más, korábban elhangzott szót szúr be. Pontatlan a szóköz, nagybetű, írásjelek használata.
Tartalmi diszgráfia: a külalak elfogadható, viszont a helyesírás nagyon gyenge. Önálló fogalmazások írása okoz nehézséget, a tollbamondásban sok hibát ejt, jóllehet a másolási feladatot szépen, hibátlanul végzi. A hosszú-rövid magánhangzókat nehezen különbözteti meg. Gondot okoz a nyelvtani műveletek megértése, használata.
A diszgráfia esetében sem jelenik meg minden tünet egy gyereknél, de akár mindkét fajtája is előfordulhat egyetlen gyereknél. Ha mindkét fajta előfordul, akkor a diszgráfia akár írásképtelenséget is eredményezhet.
A diszgráfia nem társul feltétlen más tanulási zavarral, ugyanakkor lehet a tüneteinek megjelenése az írásban. Megfigyelések szerint majdnem minden diszlexiás egyben diszgráfiás is.
Mik a diszgráfia lehetséges okai?
A diszgráfia oka (mint ahogy a diszlexia oka is) lehet észlelési zavar, ha rosszul hallja a beszédet. Megkésett mozgásfejlődés, testtartási, vagy egyensúlyi probléma, erő adagolásának és irányításának problémája, a térbeli és időbeli tájékozódás nehézsége, fejletlensége (jobb-bal összetévesztése). Fejletlen analízis-szintézis képesség (a szó betűre bontott elemzése, majd ismételt összeillesztése).
A diszgráfia hatása az egyén életére
A diszgráfia esetében sok mindenben ugyan az érvényes, mint a diszlexia esetében: Az iskolai rendszer csak a mérhető teljesítményt értékeli. Az esetleg fel sem ismert diszgráfia miatt a gyereket sokszor leszidják, lustának, butának, ügyetlennek minősítik – úgy az iskola, mint a szülők. Ettől a gyerek önértékelése csorbát szenved, szorong, nő benne a teljesítménykényszer (ami megint csak visszaveti), ettől kialakulhat egy agresszív viselkedés, magatartási zavar.
A diszgráfia következményei – mint a diszlexia következményei is – az egyén egész életére hatással vannak, mert ezek a gyerekek sokkal kevesebbet tudnak megtanulni, mint társaik. Alacsonyabb végzettséget szereznek, holott amúgy általában magas intelligenciájuk alapján többre lennének képesek.
A fentiek alapján látható, hogy nagyon fontos a tanulási zavar, diszlexia, diszgráfia időben történő felismerése és a fejlesztés megkezdése!
Forrás: trening-fejlesztes.hu