A magyar iskolák helyzetének javításáért

Nem mindegy, hogy az iskolás gyermek hideg vagy jól fűtött, korhadó vagy ép padlójú tantermekben igyekszik elmélyedni a különböző tudományokban, s az udvaron lévő „pottyantós” illemhelyen vagy európai színvonalú vízöblítéses WC-ben végzi el biológiai szükségleteit. Ahogy az sem mindegy, hogy a testnevelés órán elavult padlózatú tornateremben végzi a gyakorlatokat – ahol akár hasra is eshet a tátongó lyukakban –, vagy helyreállított padlón mozgathatja meg izmait. Az Európai Unió Keleti Partnerség Programjának köszönhetően viszont egyre több kárpátaljai magyar nyelvű oktatási-nevelési intézményben közelednek a munkakörülmények az európai színvonalhoz.

November 29-én Bozsik Béla, Magyarország beregszászi konzulja és Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke öt ugocsai települést keresett fel, ahol a nevezett program keretében Magyarország Külügyminisztériuma támogatásának és a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak köszönhetően az idén részleges felújításokra került sor öt nagyszőlősi járási magyar tannyelvű oktatási-nevelési intézményben. A Tiszapéterfalvai Kölcsey Ferenc Középiskolában a 2. és a 4. osztályban, a Forgolányi Általános Iskolában öt tanteremben és a napközisek pihenőszobájában, az idén a helybeli óvodával összevont Aklihegyi Általános Iskolában pedig a tornateremben cserélték újra a felújítás után síró padlózatot. A Fancsikai Szent Katalin Római Katolikus Egyházi Óvoda vizes blokkal lett gazdagabb, míg Tiszakeresztúron végre sikerült újra cserélni a 30 éves, elavult fűtési rendszert, több tanteremben padlófűtést vezettek be, és a vízvezetékrendszert is felújították.

A magyarországi diplomata – Barta Józseffel és az intézmények vezetőivel elbeszélgetve – behatóbban megismerkedett a tanintézetekkel, örömeikkel és gondjaikkal. Örömmel állapíthatták meg, hogy Forgolányban az elmúlt két évben egyetlen magyar szülő sem íratta a közeli kéttannyelvű iskolák ukrán osztályaiba gyermekét. Aklihegyről a jelenlegi tanévben immár iskolabusz szállítja a Nevetlenfalui Középiskolába a 10–11. osztályos aklihegyi diákokat, s csak egyetlen iskolás tanul a középiskola ukrán tagozatán. Béres István iskolaigazgató kitért rá, hogy szerencsére fiatal, lelkes, erős magyar öntudattal rendelkező és keresztény szellemiségű tanári kar foglalkozik a rájuk bízott gyermekekkel. Bozsik Béla pedig kifejtette, hogy keresztény szellemiség nélkül nem lehet igaz embereket nevelni.

Fancsikát felkeresve, a KMKSZ középszintű szervezetének elnöke tájékoztatta a konzult a helybeli magyarság komoly problémájáról, arról, hogy az utóbbi időben a szülők gyenge nemzeti öntudata miatt egyetlen évben sem akad öt szülő, akik magyar első osztályba íratnák iskoláskorba lépett gyermekeiket, így nem tudják ismét beindítani az egyszer már újjáélesztett, ám később, sajnos, elhalt magyar elemi iskolai tagozatot. Ezzel kapcsolatban Bozsik Béla egy felvidéki elemzés tanulságára emlékeztette a jelenlevőket, mely szerint bebizonyosodott, hogy a szlovák iskolát végzett magyar fiataloknál részben a nem anyanyelven végzett iskolai tanulmányok miatt pszichológiai problémák léptek fel. (Nemegyszer elhangzott már, mennyire frusztrálhatja az idegen nyelven tanuló magyar iskolásokat, hogy a nyelvismereti hiányosságok miatt nem tudnak lépést tartani ukrán, román, szlovák stb. nyelven tanuló osztálytársaikkal, s kisebbrendűségi érzés alakulhat ki bennük – L. M.) Tiszakeresztúron Dobsa Aranka iskolaigazgató tájékoztatta a vendégeket, miszerint az iskola „társbérletben” kénytelen működni a helybeli óvodával, az eredetileg óvodának szánt épületben. S bár döntés született róla, hogy iskolává alakítják át az egykori kolhozirodát, és elkészült az átalakítás tervezete, ám a szükséges anyagiak hiányában máig nem kezdődtek meg a munkálatok. A gyermeklétszám az 1990-es években elérte a 109 főt, ám az utóbbi években már csak átlag 80-90 diák tanul az iskolában. A megbeszélés folyamán azt a komoly problémát is felvetették, hogy korábban Tiszakeresztúr színmagyar község volt, ám az 1980-as évektől a szláv bevándorlás miatt egyre növekszik az ukrán lakosság részaránya. Jó viszont, hogy a helybeli magyar szülők – nagyon csekély kivétellel – a helybeli, magyar tannyelvű iskolába járatják gyermekeiket.

Az intézményeket felkeresve, Barta József hangot adott meggyőződésének, miszerint ahhoz, hogy a magyar szülők magyar tannyelvű iskolába járassák gyermekeiket, fontos, hogy ezekben a tanintézményekben jó körülmények között tanulhassanak a diákok, ezért szükséges a karbantartásuk, a modernizációjuk. Bozsik Béla pedig kifejtette: ha egy gyermek nem anyanyelvű iskolában tanul, akkor elindul az asszimiláció útján. Ezért fontos, hogy magyar tannyelvű iskolákba járjanak, mert ezen oktatási intézmények fennmaradása a kisebbségben élő magyar közösségek megmaradásának záloga. A magyar diplomácia szívügyének tartja, hogy elérje: az Európai Unió minél nagyobb összegeket különítsen el a Keleti Partnerség Programja számára, s ezen összegek minél nagyobb részét fordítsák a határon túli magyar iskolák támogatására. Minden forint, ami e tanintézetek fejlesztésére fordítódik, jó helyre megy.

A tanintézmények felkeresése során Bozsik Béla a Keleti Partnerség Program keretében, Magyarország Külügyminisztériuma és a Kárpátaljai Megyei Tanács támogatásával sorra került munkálatok elvégzéséről szóló emléktáblát nyújtott át.

December 3-án az Európai Unió Keleti Partnerség Programjának keretén belül érintett települések közül Beregdédába, Kisbégányba és Badalóba látogatott el Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, valamint Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, megyei tanácsi képviselő, hogy személyesen szemléljék meg az elért eredményeket.

Beregdédában a Búzavirág Óvoda újult meg az EU Keleti Partnerség Programja révén: kicserélték az intézmény nyílászáróit (szám szerint 54-et). Halavács Anna, az óvoda vezetőnője lapunk tudósítójának elmondta, hogy a fejlesztésre már évek óta égető szükség volt, hiszen a tönkrement ajtók és ablakok nem szigeteltek rendesen, melynek folytán a tél beköszöntével állandóan hideg volt az intézményben. Így szükségmegoldásként télen rendszeresen több hónapra bezárt az óvoda – egészen napjainkig. A fejlesztés révén ugyanis a probléma megoldódott, amit bárki megtapasztalhat: az ajtón belépve kellemes meleg fogadja a látogatókat. Az eredményért a szülők is nagyon hálásak.

Beregdédában Tóth Istvánnak és Brenzovics Lászlónak Egressy István polgármester és Juhász Katalin, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke mondott köszönetet a támogatásért.

Kisbégányban a közös épületben működő községi művelődési ház, illetve a könyvtár tetőszerkezetének felújítása valósult meg a projektből. A vendégeket Hánka Dezső, Kisbégány polgármestere, Komári Ibolya, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke, valamint Sirokai Erzsébet, a művelődési ház vezetője fogadta. Sirokai Erzsébet tájékoztatásában elmondta, hogy az uniós program nyújtotta támogatás lehetővé tette, hogy kicseréljék a tetőszerkezet elavult faszerkezetének elemeit, és „eurocseréppel” újrafedjék az épületet. Megoldódott a tető csatornázása is.

A főkonzul és a KMKSZ alelnöke ellátogatott még Badalóba, ahol az óvoda nyílászáróinak cseréje valósult meg.

Az érintett intézmények vezetői mindenütt átvehettek egy, a felújításra emlékeztető emléktáblát is.