Az ukrán sajtó is elismeréssel szólt a beregszászi főiskola épületének felújításáról

Hogy az ukrán állam alig vagy egyáltalán nem támogatja a kárpátaljai magyar köz- és felsőoktatást, így a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát sem, nem újdonság számunkra. Ahogy az sem, hogy a felsőoktatási intézmény ennek ellenére küzd a megmaradásért, sőt a fejlődésért, s színvonalas oktatást és széleskörű kulturális lehetőséget biztosít a hallgatói számára. Annál inkább hírértékkel bír azonban az, ha erre maguk az ukrán honfitársaink hívják fel a publikum figyelmét – ráadásul elismerő hangnemben.
A mukachevo.net hírportál az elmúlt héten arról számolt be, hogy Beregszász legszebb épületét egyetlen kopijka állami segítség nélkül újítják fel. Napjainkban, amikor összecsapnak az indulatok a kárpátaljai nemzetiségek között, arra is érdemes figyelni, hogy nemcsak a kirekesztő hozzáállás van jelen a vidékünkön, hisz a többségi nemzet tagjai között is akadnak, akik példaértékűnek tartják az itt élő magyarság törekvéseit. Erre hívták fel a figyelmet az ukrán Inter Televízió hírműsorában is, amelyben elismerően szóltak arról, hogy mivel az állam egyáltalán nem segédkezik az impozáns történelmi épület felújításában, az intézmény vezetői eredeti ötlettel rukkoltak elő: az épület termeit sajátságos akció segítségével újítják fel. A tantermeket azokról a városokról, egyesületekről vagy magánszemélyekről nevezik el, akik támogatják azok felújítását. A műsorban a cserépjegy-akcióról is beszámolnak, azaz arról a kezdeményezésről, hogy a tetőcsere kivitelezése érdekében az intézmény honlapján úgynevezett cserépjegyet lehet vásárolni. Egy cserép ára 48 hrivnya, s aki ezzel vagy akár ennél nagyobb összeggel támogatja a főiskolát, személyre szóló tanúsítványt kap a hozzájárulásról.
Az 1908-1909-ben emelt méltóságteljes épület ma már műemlék. Először a királyi törvényszék kapott helyet benne, a szovjet éra idején kaszárnyaként működött, majd finommechanikai hadiipari üzemet nyitottak az épületben, a rendszerváltás után pedig üresen állt. A sokat látott, lepusztult építményt elhanyagolt állapotban, kopott falakkal, szeméthalmokkal tele adták át tíz évvel ezelőtt a főiskolának.
– Ekkor jött az ötlet, hogy bármelyik város vagy magánszemély céladománnyal támogathatja az intézmény felújítását, és az adott termet arról a városról, személyről nevezzük el – mondta el Brenzovics László az Inter Televíziónak.
Az elképzelés sikeresnek bizonyult, a felújítás lassan a végéhez közeledik. A rekonstrukció ideje alatt arra törekedtek, hogy az épület történelmi jellegét adják vissza: műanyag ablakok helyett faablakok, laminált padló helyett tölgyfa parketta került az épületbe, ugyanúgy, ahogy száz évvel ezelőtt is.
Az alapvetően pozitív hangvételű műsor azzal zárul: tény, hogy eddig többnyire külföldről érkezett a segítség a felújításhoz, de a Rákóczi-főiskolán reménykednek abban, hogy az épületben hamarosan ukrán nevű termek is megjelennek.