Ballagás a Mezőkaszonyi Középiskolában

„Egy szűk nap alatt
Felnőtté váltunk. Új életre szül
— verekedni, alkotni emberül —
e búcsúztató, friss májusi nap.”

A hagyományokhoz híven idén is a helyi római katolikus és református templomokban gyűltek össze május 26-án a ballagók, tanárok és hozzátartozók, hogy köszönetet mondjanak Istennek az elmúlt tanévért, s áldását kérjék a végzősök életére.

Radvánszky Ferenc református lelkipásztor a Máté evangéliuma 5. részének 13. verse alapján hirdette az Úr igéjét: „Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák”. A keresztyén ember feladata, hogy miként a só, feloldódjon, és hasznosuljon a környezetében. Önmagában a sónak nincs értéke, küldetésében benne van a másokkal való egyesülés, az önzés hiánya, a másokért való önfeláldozás. Ugyanakkor a só fertőtlenítő tulajdonsággal is rendelkezik, nem alkuszik meg a bűnnel. De szilárdság is jellemzi, fizikai hatásokra sem veszíti el ízét, csak ha beszennyeződik. A lelkipásztor arra intette a végzős diákokat és a gyülekezetet, hogy vigyázzunk, maradjunk tiszták, mert különben elveszítjük életünk értelmét, nem tudunk feloldódni környezetünkben, s betölteni az Úr által nekünk szánt küldetésünket.

Az évzáró ünnepség kilenc órakor folytatódott az intézmény főépületének udvarán. Az ukrán és a magyar himnusz elhangzását követően Bodnár Tünde igazgatóhelyettes köszöntötte a jelenlévőket és a meghívott vendégeket – Sin Józsefet, a Beregszászi Járási Tanács elnökét és Tar Erzsébetet, a Mezőkaszonyi Polgármesteri Hivatal titkárát.

Miután Fejes Zsuzsanna osztályfőnök kivezette 13 ballagó diákját, Jánosi Angéla igazgatónő szólt az egybegyűltekhez. „A szeptemberben még riadtan álldogáló elsős gyerekek mára írni, olvasni és számolni tudó tanulókká váltak, de nemcsak számukra volt nehéz a tanév. Számos tanulmányi vetélkedőre készültek az intézmény diákjai és tanárai, melyeken szép eredményeket értek el” – fogalmazott az igazgatónő, majd átadták az elismerő okleveleket a tanulóknak. Ezt követően köszönetet mondott munkájukért a tanároknak, az iskola dolgozóinak és a Beregszászi Járási Tanácsnak, az önkormányzatnak a gyermekétkeztetés finanszírozásáért, a holland és anyaországi támogatóknak, akiknek a segítségével megújulhatott néhány tanterem és a tornaterem. Az igazgatónő végül Herbert Casson kanadai újságíró szavait helyezte a ballagó diákok szívére: „Hasznos életcélt találni és azt kitartóan megvalósítani – ez az egyik titka minden olyan életnek, amelyet érdemes megélni”.

A továbbiakban Sin József szólt a jelenlévőkhöz, elsősorban a végzős diákokhoz, akiket a tudás forrásának szeretetére intett, hisz a mai világban csak a sokoldalú emberek lehetnek sikeresek. A Beregszászi Járási Tanács elnöke elismerő oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át Jánosi Annamária 9. osztályos és Molnár Henrietta 11. osztályos tanulóknak a tanulmányi versenyeken elért kitűnő eredményekért, valamint felkészítő tanáraik, Varga Éva és Bodnár Tünde munkájának elismeréseként. Végül Cseh Tamás dalának szavaira hivatkozva a szülőföldön való megmaradásra buzdította a ballagókat.

Az évzáró ünnepség következő szakaszában a végzősök zenés-irodalmi összeállítását hallhatták az egybegyűltek. Az intézmény ballagói bizonyságot tettek arról, hogy példás emberi értékekkel és helytálló tudással gazdagodva lépnek ki alma materük falai közül. „Egészet akarj, és egészet adj” – hangzott el műsorukban.

Fejes Zsuzsanna osztályfőnök könnyes szemekkel, meghatódva búcsúzott diákjaitól, kiket emberségre, szeretetre, mások tiszteletére és elfogadására nevelt. Kedvenc írónője, Szabó Magda szavaival köszönt el növendékeitől: „Örülj (…), mert az élet gyönyörű, és akkora nap süt az égen, hogy a fényéből jut valamennyiünknek”.

A 11. osztály tanulói szomorkás derűvel búcsúztak otthonuknak nevezett intézményük tanáraitól, valamennyiükhöz személyesen, szívükből szólva, majd köszönetüket és hálájukat kifejezve virággal ajándékozták meg pedagógusaikat és az iskola valamennyi dolgozóját. Tanáraik után a diáktársaiktól búcsúztak a ballagók, majd elénekelték Ákos Ilyenek voltunk című dalát. Végül szüleiknek mondtak köszönetet.

Az ünnepség végéhez közeledve a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nevében Balogh Andrea egy-egy Arany-emlékkönyvet nyújtott át útravalóul a ballagó diákoknak. A továbbiakban a 10. osztály köszöntője következett, melynek keretében felkerültek a tizenegyedikesek vállára az útravalóul szánt tarisznyák, ezután az elsősök szóltak végzős társaikhoz.

Molnár Henrietta 11. osztályos tanuló szavalatában elhangzott Jobbágy Károly Virágszál című költeménye, majd a család, rokonok és barátok köszönthették a végzősöket. Végül az utolsó csengő hívta útra a ballagókat, hogy búcsút vegyenek iskolájuktól.

Bics Katalin
Kárpátalja.ma