Dialektológiai és folklór terepgyakorlat: Ugocsa vidékén jártak a magyar szakos diákok

2012. július 3-7. között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola magyar nyelv és irodalom szakos hallgatói dialektológiai és folklór terepgyakorlat keretében a Tiszapéterfalvi Református Líceumban kialakított bázisról járták be a Nagyszőlősi járás 23 magyar többségű települését.
Az évente megszervezett terepgyakorlatok elsődleges célja az, hogy a magyar szakos képzés alatt megszerzett elméleti tudást a hallgatók a mindennapi életben is alkalmazhassák, a gyakorlatban is tesztelhessék kutatás-módszertani ismereteiket, megtapasztalhassák, hogyan lehet valódi beszélőktől tudományosan feldolgozható nyelvi/nyelvjárási anyagot gyűjteni, valamint, hogy megismerkedjenek egy-egy tájegység életével, szokásaival, hiedelmeivel, nyelvhasználatával.
A folklóranyag-gyűjtés során a régi és mai népszokások iránt érdeklődtek a hallgatók idősebbektől és fiatalabbaktól egyaránt, rögzítettek népi énekeknek, archaikus imákat, s ezzel hozzájárultak a vidék kulturális értékmentéséhez. A gödényházai kiutazás során két hallgató Fábián László főiskolai tanár irányításával a falu legidősebb lakosával is készített egy kiváló, tudományos szempontból is értékes mélyinterjút, életútinterjút, melyet hamarosan le is jegyeznek majd, s szakmai kommentárral kiegészítve publikálni szeretnének.
A dialektológiai terepgyakorlat keretében főként azokat a nyelvjárási jelenségeket próbáltuk meg rögzíteni, amelyek jellemzik a vidék lakosainak beszédét, illetve amelyek megjelentek/megjelenhetnek az írott nyelvhasználatban is. A hallgatók irányított beszélgetéseket készítettek, Péterfalván lekérdezték az Új Magyar Nyelvatlasz kérdőívét, és lefotóztak minden köztéri kiírást, így dokumentálva a települések vizuális nyelvi tájképét. Az interjúk során nemcsak a nyelvjárási jelenségekkel ismerkedhettek meg, hanem a helyi lakosság életviteléről, szokásairól, nemzeti identitástudatáról is sokat megtudhattak a hallgatók, valamint arról, hogyan élnek különböző etnikumok egymás mellett, hogyan jelenik meg a kétnyelvűség a községi tanácsok hivatali/hivatalos nyelvhasználatában, a mindennapi gyakorlatban. A kutatási tapasztalatokról esténként élménybeszámolót tartottak.
A terepgyakorlat egyik érdekessége volt, hogy Gödényházán egy interjúalany beszámolóját követve a hallgatók megtaláltak a kertek alatt sűrű növényzettel benőve egy elfelejtett obeliszket, amit a helyiek „csóva”-ként emlegetnek, s valaha földrajzi tájékozódási pontként szolgált.
A délutáni hőségben a pihenésé, szórakozásé volt a fő szerep, fürdőzés a hűs Tiszában és csapatépítő vetélkedők, kvízjátékok keretében.
A terepgyakorlat utolsó napján a batári lekvárfőző és mangalica múzeumba látogattak el, ahol a hallgatók megismerkedtek az ősmagyar malacfajtával, a mangalicával is, és az ízletes mangalica-bogrács után megkóstolhatták az igazi ínyenceknek készült mangalicatepertővel töltött csokoládét is, és a tartósítószer nélkül készített vörös áfonya szörpöt is.
A hallgatókat a főiskola magyar tanszékének négy tanára (Fábián László, Karmacsi Zoltán, Márku Anita és Hires-László Kornélia) koordinálta és látta el szakmai tanácsokkal.