Diszkalkulia, a fejlesztés mostohagyereke

Tudtad, hogy a számolási zavarokkal kapcsolatos kutatások száma kevesebb, mint az olvasási nehézségekkel foglalkozóké? Sokkal kevesebb a hozzáértő szakember is. Könnyen belátható, miért alakult így, ha áttekintjük, mennyire összetett problémakörről van szó.

A gyermek jövője, felnőttkori lehetőségei szempontjából döntő, hogy fejlődési számolási zavara van, vagy diszkalkuliája szerzett típusú. Az örökletes zavar nem szüntethető meg, de célzott segítő eljárásokkal segíteni tudjuk a rászorulókat.
A számolási zavarral küzdő gyermeknek nemcsak a számokkal való munka, feladatok okoznak különös nehézséget, megértési és emlékezeti problémáik is jelentkezhetnek.  Nehézséget jelent mennyiségek becslése, konkrét műveletek végzése. Mindezeken túl az időérzékelés és a térbeli tájékozódás képessége is zavart szenvedhet náluk.
Fontos tudni, hogy akár örökletes, akár szerzett sérülés okozza a diszkalkuliát, az intelligenciától teljesen független zavarról van szó.

Nézzük, hogyan ismerkedik a gyermek a számok világával!

Legelső élményként önmaga és az anya egység élménye születik meg. Miközben saját testével ismerkedik, különböző relációkat tapasztal meg. Amikor a gyermek önmagára Én-t mond, megszületik önálló akarata, kialakul a 2 fogalma. A 3-at sem kell külön tanítani – létrejön a hármasság élménye az én-anya-apa kapcsolatban. A mindennapi élethelyzetek számos lehetőséget kínálnak a mennyiségek észlelésére, összehasonlítására.

Imádják a kisgyermekek a ki-bepakolást, szétválogatást, csoportokba rendezgetést – spontán módon, bármilyen tárggyal. Sőt, elsősorban azokkal a dolgokkal, amik anya-apa számára is fontosak, amikkel ők foglalatoskodnak. Így gyakran vonzóbbak a játékoknál az edények, felnőttek újságjai, könyvei, mobiltelefonja…

A tárgyakkal való kapcsolat során spontán összemérnek, számlálgatnak, hasonlítgatnak – mindezek lesznek  később a matematika-tanulás alappillérei. A sok, kevés, kicsi, nagy fogalma így alakul ki, és megismerkedik a gyermek a semmi fogalmával is. Egyre többféle rendszer szerint szortírozva (szín, forma, nagyság) fejlődik gondolkodásuk. Mire az iskoláskort elérik, képesek nyelvi szinten is összehasonlítani: kisebb-nagyobb, több-kevesebb; sőt, akár egyszerre több szempontot is figyelembe tudnak venni.

Milyen jelek esetén gyanakodjunk óvodáskorban?

Mozgásfejlődés elmaradása esetén, ha  kevéssé jól koordináltak a nagymozgásokügyetlenséget tapasztalunk a ceruzafogásban, az olló használatábansaját testén, és a térben való tájékozódásban is nehézségeket fedezünk felmondókáknál a beszéddel kísért mozgása összerendezetlena beszéd terén elmaradások észlelhetők:  5 éves kor után súlyos beszédhiba áll fennfigyelmi problémák esetén: nem mutat érdeklődést a mesék, versek iránt – unja azokathallási figyelem problémái: rosszul, pontatlanul tanulja meg a verseket, dalokatemlékezet gyengesége: nem tud felidézni emlékeket (mit evett ebédre, miről szólt a mese, merre sétáltak, kivel találkoztak)nem szeret építeninem szeret rajzolniutálja a puzzle-trosszul használja a helyhatározókatgondot jelent egyszerűbb sormintákat utánozninehézsége van  ritmikusan ismétlődő sorozat folytatásában (gyöngyfűzés: kicsi-nagy, piros-kék-sárga)

Ha a felsoroltak között akad olyan, ami a te gyerekednél is mutatkozik, feltétlenül kérd szakember segítségét, hogy megelőzzétek az iskolai problémákból fakadó kudarcokat.
Ne feledkezz meg arról, hogy a JÁTÉK a legjobb eszköz ebben is.

Annak függvényében, hogy az agy mely területe érintett, más-más számolási nehézséggel kell megbirkóznunk.

A legnagyobb gondot – életvezetés szempontjából – nem a számolási műveletek végzésének akadálya okozza. A homloklebeny befolyásolja az elemzés műveletét, a lényeg megragadását, az elvonatkoztatás képességét, a következtetés lehetőségét, a mozgás szervezését. Ezek a mindennapi életben alapvetően fontos gondolkodási műveletek.

Ezért jó, ha különbséget tudnunk tenni, mi az, ami a részképesség zavarból eredeztethető, és mi az, ami lustaságból, nemtörődömségből, alul motiváltságból fakad. Így nem alakítunk ki ok nélkül negatív képet egyetlen gyermekről sem. Az ok ismeretében magabiztosan, megfelelő segítséget biztosíthatunk a gond enyhítésére.

A jövő pozitív alakulásához elengedhetetlen olyan mankók nyújtása, amelyek a hiányosságok áthidalását lehetővé teszik – mindennapi élethelyzetekben. Mit értek ez alatt? Például a folyamatábra megismertetését és olyan analógia-sor nyújtását, ami átsegít a tervezés nehézségén és lépésről lépésre vezet. Ehhez fontos, hogy az ellenőrzés folyamatát vezérlő segédanyag is társuljon.

Nézzünk néhány gyakorlati példát!

1. A napi rutin cselekvések: fogmosás, kézmosás, fürdés
2.  Limonádé készítése
3. Szendvics /melegszendvics készítés
4.  Hogy készül a főtt virsli?
5.  Így csinálunk rántottát!
6.  Mosogatás (az edények sorrendje is fontos elem: pohár, tányér, evőeszköz, lábas)
7.  Mit tegyek, ha sáros a cipőm? (annak függvényében, mit visel a gyerek: bőr, műbőr, velúr, edzőcipő)
8.  Takarítás (pakolás, portörlés, porszívózás, nedves törlés/felmosás)
9.  Virágöntözés

A folyamatábra készítés módja:

• a cselekvéssort lépésekre bontjuk,
• egyszerű rajzos ábrákkal illusztráljuk,
• az ábrák alá magyarázó feliratokat készítünk, nyomtatott betűkkel,
• a lépéseket beszámozzuk,
• az ábrák balról jobbra haladó sorrendben, vagy föntről lefelé tartóan jelezzék a lépéseket.

A számolászavarokat csoportosíthatjuk a hibák javíthatóságának szempontjából is. E szerint megkülönböztethetünk eredményesen javítható hibákat, részben enyhíthető és nehezen befolyásolható hibákat.

Tünetek:

eredményesen javítható hibák	részben enyhíthető hibák	nehezen befolyásolható hibák
tanulási hiányosságok: a. hiányos ismeretek b. hiányos alapok a tanuláshoz	a vizuális tagolás és emlékezet gyengesége	fogalmak strukturális nehézségei
	gyenge akusztikus számemlékezet
kultúrtechnikai hiányosságok: a. olvasás és szövegértési zavar b. grafomotoros zavar c. iránytévesztések	asszociatív kapcsolási nehézségek	a matematikai szimbólumok, elvont fogalmak megértésének hibái
	gyenge feladattudat, feladattartás
szorongás, koncentrációs zavar	gyenge motiváció a tanulásra	a megtanultak alkalmazásának nehezítettsége
a sikertelenség járulékos következményei	fáradékonyság

(Pinczésné dr. Palásthy Ildikó munkája nyomán készült a táblázat)

Amint a táblázatból is kiderül, akkor a legnehezebb érdemben hatni a problémára, ha olyan neurológiai okok állnak a háttérben, melyek épp a számolási folyamat különböző részeit érintik.
A hosszú időn keresztül, kitartóan végzett célirányos feladatokkal javulás érhető el ezeknél a gyerekeknél is: ám a gyakorlás felfüggesztésével az addig elért eredmények nem tarthatók meg! Folyamatos szintentartó gyakorlás szükséges!

Szülőként tudnod kell, hogy ezeken a foglalkozásokon nem a tananyag újra magyarázása, vagy a felzárkóztatás a cél: hanem az alapvető műveletekkel és fogalmakkal való tapasztalatszerzés.
Megtévesztő lehet, hogy ami egyik nap nem jelent gondot, másnap megoldhatatlannak mutatkozik – akár egy összeadás 20-a számkörben sem hoz sikert.

Számos tényező befolyásolja a feladatvégzés sikerességét, vagy kudarcos voltát. Túl azon, hogy gyermeked aktuálisan mennyire motivált a tevékenységre, erősen meghatározó a tanulás sikeressége szempontjából, hogy

• egyáltalán evett-ivott-e
• ha igen, elegendő vizet ivott –e, milyen ételt evett /édesség, cukros ital rontja a teljesítményt/,
• pihentető volt-e az alvása,
• kellő mozgással felkészült-e az ülő testhelyzetre,
• megfelelő-e a terem hőmérséklete /a meleg tompává tesz/,
• friss-e a levegő,
• megfelelőek-e a fényviszonyok,
• milyen ruházat van rajta > okoz-e állandó testi ingert valamelyik ruhadarab,
• milyen az aktuális érzelmi állapota,
• legfőképp: képes-e összpontosított figyelemre
• meghallani a feladatot, szemével befogadni a látnivalót,  és elvégzi-e agya a gondolkodási művelethez szükséges neurológiai kapcsolódásokat.

A részben enyhíthető hibák sorában olyan általános problémákkal találkozunk, amelyek feltehetőleg a számoláson túl más tanulási helyzetben is gondot jelentenek. Ebben a körben nem a konkrét matematikai műveletek és fogalmak elsajátíttatása a cél, hanem azon készségek fejlesztése, amelyek a látás-hallás-emlékezeti funkciókra irányulnak, továbbá a megfelelő lelki beállítottság kialakítása, támogatása, amely a feladathelyzetben maradást, a kitartást erősítik.

Számukra is fontos ismeret, hogyan lehet fizikai szinten segíteni a tanulásra való felkészülést: a folyadékszükséglet, a táplálkozás kiegyensúlyozottsága, a mozgás fontossága, a kellő alvásidő, pihenés szerepének ismertetésével, megtapasztaltatásával. A növekedéshez is szükséges vitaminforrások biztosítására naponta gyümölcsök-zöldségek fogyasztásával és esszenciális olajokkal a hatékonyabb agyműködés elősegítésére (omaga 3-6-9, búzacsíra olaj).

Az eredményesen javítható hibák körébe tartozik a felzárkóztatás, amit mindig az alapozó fejlesztésnek kell megelőznie.  Azok a problémák, amelyek nem a konkrét ismeretek hiányából adódnak, általános, globális fejlesztő hatást hordoznak. Ilyenek a térbeli tájékozódás, saját testséma, érzékelés-észlelés, figyelem, a gondolkodás és a beszéd fejlődését elősegítő játékos gyakorlatok.

A szorongásos tünetek enyhítésre jól alkalmazhatók viselkedésterápiás eljárások.  A tanulástechnikai ismeretekkel való munka komplex segítséget jelenthet: a konkrét trükkök elsajátításán túl önbizalom-növelő hatással is bír.

Búcsúzóul jó szívvel ajánlom nektek a klasszikus táblás játékokat, stratégiai játékokat, kártyákat a még mindig korán sötétedő délutánokra, estékre.

Bukovinszky Mária
fejlesztő pedagógus

Forrás: harmonet.hu