Iskolaválasztás a Kárpát-medencében

Az iskolaválasztásról, a Kárpát-medencei magyar iskolák helyzetéről tartottak tanácskozást külhoni és magyarországi kutatók részvételével a Magyarság Házában a Nemzetpolitikai Kutatóintézet támogatásával július 18-án szerdán Budapesten.

A konferenciát Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki hangsúlyozta, kiemelten kell figyelni a szórványterületek magyar nyelvű oktatására, valamint segítséget kell nyújtani a külhoni magyar szülőknek, hogy ne csak elkötelezettségből válasszák a magyar iskolákat, hanem az oktatás minősége miatt is érdemes legyen a magyar nyelvű oktatás mellett dönteni.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a konferencia megnyitásakor arról beszélt, hogy az asszimilációs veszteségeket a magyar nyelvű oktatási intézményekbe történő beiskolázással lehet csökkenteni. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a tömbben és szórványban élő magyarok más-más problémákkal néznek szembe az oktatás területén, a környező országokban a magyar gyermekek 20 százaléka a többség nyelvén oktató iskolába, óvodába kerül.

A tanácskozás keretében egy tavaly szeptemberben elindult konzorciális kutatás eredményeit mutatták be a szomszédos országokból érkező kutatók. „Iskolaválasztás szórványban és tömbben” című kutatásukat a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíjprogramja támogatta. A kutatók országonként azonos módszerekkel összehasonlítható adatok gyűjtésére törekedtek a magyarság számaránya szempontjából szórvány és tömb települések magyar iskoláiban. A kutatás célja az volt, hogy a már eddig is sokat kutatott és jól dokumentált nyelvi alapú iskolaválasztás szempontja mellett más iskolaválasztási motivációkat is tetten érhessenek a kutatók a magyar gyerekek beiskolázásában.

Kárpátalját a Momentum Doctorandus kutatói, Ferenc Viktória és Séra Magdolna képviselték az eseményen. Ferenc Viktória a magyar tömböt képviselő beregszászi oktatási piacról, annak résztvevőiről, a magyar-ukrán és magyar-magyar relációban zajló iskolaválasztási motivációkról számolt be. Kutatása a szülők iskolaválasztásának motivációs szempontjain kívül, bemutatta az iskolák igazgatóinak, pedagógusainak véleményét, elképzeléseit a helyi magyar oktatási rendszer főbb kihívásairól. Séra Magdolna Munkács, mint a városi szórványt reprezentáló kutatópont magyar iskolának helyzetéről tartott előadást. A tömböt képviselő kutatási helyszínen végzett kutatás fontos kihívásként azonosította be az államnyelv elsajátításának problémáját a magyar iskolákban, míg a szórványban végzett kutatás arra mutatott rá, hogy az államnyelv elsajátítását támogató környezet adottsága miatt a diákok anyanyelvi kompetenciáinak erősítésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni a magyar iskolákban. Mindkét kutatás igazolta, hogy az iskolaválasztást a nyelvi szemponton kívül egyéb szempontok is befolyásolják, mint a magyar anyanyelvű roma tanulók aránya az iskolákban, a tanárok személye, a családi mintakövetés, vagy az iskola térbeli elhelyezkedése, felszereltsége, tehetséggondozó tevékenysége.

A konferencián a felvidéki iskolaválasztás néhány jellemzőjét Szarka László és Morvai Tünde mutatták be, Erdély képviseletében Bodó Barna és Márton János tartottak előadást. Vajdaság tekintetében Szügyi Éva végezte a kutatást, az eredményekről is ő számolt be.

A tömb és a szórvány iskolaválasztását bemutató délelőtti és délutáni panelek zárásaként Papp Z. Attila, a kutatás egyik koordinátora tartott előadást, amelyben a Kárpát-medencei magyar kisebbségek iskolaválasztásának néhány közös vonását emelte ki, valamit hangsúlyozta, hogy az iskolarendszer alsóbb szintjeinek támogatása, fejlesztése többszörösen megtérülő befektetés.

A kutatási adatokat hamarosan kötet formájában is megjelentetik.