„Kárpátalja magyar nyelvű oktatásának jelene és jövője” témájú konferencia zárónyilatkozata

Honlapunkon már olvashatták a hírt, miszerint a Teleki László Alapítvány Kárpátalja magyar nyelvű oktatásának jelene és jövője címmel rendezett konferenciát április 17-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

Az előadások a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetét, lehetőségeit járták körbe, ismertetve annak elméleti és gyakorlati oldalát. A konferencia végén zárónyilatkozatot fogadtak el a jelenlévők, mely tartalmazza a jelenlévők javaslatait, melyek a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetének javítását szorgalmazzák.

A teljes zárónyilatkozat alább olvasható:

A kárpátaljai magyarság szülőföldön történő boldogulásának egyik legfontosabb tényezője a magyar nyelvű oktatási intézményrendszer megőrzése és megerősítése. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a magyar nyelvű minőségi oktatás megvalósítása, valamint a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás versenyképességének fejlesztése.

A konferencia résztvevői előremutató lépésnek tartják az új ukrán nyelvtörvényt, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat Ukrajnában, viszont szorgalmazni kell az illetékes ukrán hatóságoknál azt, hogy a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásban is biztosítsák a nyelvtörvény széles körű érvényesítését. Fontos egyben felhívni a szülők és a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetőinek a figyelmét arra, hogy éljenek az új nyelvtörvény adta lehetőségekkel.

A konferencián elhangzottakat összegezve a résztvevők a kárpátaljai magyar oktatás jövőjével kapcsolatban az alábbi stratégiai célokban értettek egyet:

– Törekedni kell a jelenleg működő oktatási intézményrendszer megőrzésére, amely az óvodától a felsőfokú képzésig biztosítja a magyar nyelvű oktatás lehetőségét. Új intézmények létesítésénél törekedni kell az ukrán állami fenntartás biztosítására. Csak olyan esetben célszerű átvállalni a többségi államtól a fenntartói funkciókat, amikor a magyar közösség nem tudja egyéb jogi eszközzel elérni az állami fenntartást. A demográfiai helyzetet és Kárpátalja sajátságos adottságait figyelembe véve célszerű lenne olyan oktatási-nevelési intézmény kialakítására törekedni, amely az adott térségben megfelelő létszámmal tudja megvalósítani a minőségi, magas színvonalú oktatást.

– A magyar óvodai nevelés megkerülhetetlen alappillér a magyar nyelvű közoktatás megmaradásának szempontjából, ezért fontos a magyar óvodai rendszer megőrzése. Ennek érdekében a szülők, civil szervezetek, egyházak bevonásával tudatosítani kell az óvodák szerepét a magyar identitás megőrzésében. Törekedni kell arra, hogy minél szélesebb körben elérhetővé váljon az alapfokú magyar nyelvű iskolai képzés, és fontos ezen intézményi rendszer megőrzése a közösség részére.

– A konferencia résztvevői előremutató lépésnek tekintik a Nemzetpolitikai Államtitkárság által meghirdetett a Külhoni magyar óvodák éve, illetve a Külhoni magyar kisiskolások éve programokat, amelyek hozzájárulnak az óvodai, illetve az alapfokú magyar nyelvű iskolai oktatás versenyképességének növeléséhez.

– Az oktatás-nevelés terén törekedni kell a minőség javítására, arra, hogy a képzések megfeleljenek egyszerre a többségi nemzet követelményrendszerének, az anyaországi elvárásoknak, valamint a helyi közösség érdekeinek. Ebben a folyamatban különösen fontos szerepet töltenek be az egyházi oktatási-nevelési intézmények (óvodák, líceumok stb). A konferencia résztvevői üdvözlik, hogy a kárpátaljai egyházi oktatási-nevelési intézmények alapműködésének támogatását a magyar állam nagymértékben biztosítja, és a líceumokat beemelte a nemzeti jelentőségű intézmények sorába. A konferencia bízik abban, hogy a magyar állam további zavartalan működésükhöz biztosítja a normatív alapú támogatást. Egyben továbbra is szorgalmazni kell, hogy az ukrán állam biztosítsa az egyházi líceumok normatív finanszírozását. Ennek érdekében el kell érni, hogy az ukrán parlament a vonatkozó törvényeket módosítsa.

– Hangsúlyossá kell tenni a magyar nyelvű szak- és szakmunkásképzés oktatásának fejlesztését. Meg kell oldani a szakközépiskolák által nyújtott magyar nyelvű képzések bővítését, valamint a szakokat oktató pedagógusok továbbképzését a jelenlegi ukrán állami oktatási rendszer keretein belül.

– Törekedni kell arra, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű felsőoktatásban kulcsszerepet betöltő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a jövőben is önálló magyar tannyelvű felsőfokú képzést nyújtó intézményként tudjon működni, elősegítve ezzel a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulását, tudományos és munkaerőpiacon való versenyképességét.

– A magyar nyelvű minőségi oktatás érdekében javítani kell a kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolák tankönyv- és tanszerellátását. Meg kell teremteni az önálló magyar tankönyvkiadás lehetőségét. Továbbra is támogatni, bővíteni kell az e-tankönyv programot, amelynek jogi helyzetét tisztázni szükséges.

– A magyar tannyelvű középiskolák tekintélyének emelése érdekében törekedni kell arra, hogy Ukrajnában, a független vizsgaközpontokban a magyar nyelv és irodalom tantárgy bekerüljön a választható tantárgyak közé.

– A kárpátaljai magyar nyelvű minőségi oktatás megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges a tehetséges fiatalok felkutatása, a tehetséggondozás támogatása. Ezt a feladatot Kárpátalján jelenleg a GENIUS Jótékonysági Alapítvány fogja össze, amely az esélyegyenlőség jegyében végez széleskörű tehetséggondozást a kárpátaljai magyar fiatalok között. Törekedni kell arra, hogy a jövőben is kiemelt helyen szerepeljen a tehetséggondozással kapcsolatos programok támogatása.

– A következő években a magyar tannyelvű oktatási intézményekben jelentős mértékben megnő a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű, főleg roma tanulók száma. A felzárkóztatásuk, integrálásuk érdekében célszerű lenne külön programot kidolgozni, melynek fő irányelve lehetne a tanulás/tudás iránti vágy felkeltése és beépítése értékrendjükbe.

– A minőségi oktatás megteremtését segítik elő a jelenleg is működő, az anyaország által támogatott ösztöndíjprogramok. Fontos kiemelten kezelni azokat a programokat, amelyek többek között azokat a magyar fiatalokat segítik, akik olyan szakon tanulnak, amely nem elérhető magyar nyelven (pl. Soós Kálmán-ösztöndíj program).

– Meg kell valósítani az oktatási-nevelési támogatás differenciálásának lehetőségét. Fontos, hogy az oktatási-nevelési támogatás valóban a jogalkotó eredeti szándékának megfelelő hatást érjen el, így egyértelműen meg kell határozni a különböző szintű támogatások kedvezményezettjeinek körét.