Mit tegyünk, ha diszlexiás a gyermek?
A diszlexia olvasási zavar – magyarázza a szakember. – Maga a konkrét probléma nem öröklődik, viszont a beszédhibára való hajlam csakugyan átadódhat az egyik generációtól a másiknak, s azokban a családokban, ahol már a felmenők is beszédhibásak voltak, a gyermekek esetében is nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a diszlexia. Az első figyelmeztető jelek már a bölcsődés-, illetve az óvodáskorban jelentkeznek, a gyermek az átlagosnál később, gyakorta csak a harmadik életév betöltése után kezd el beszélni, jellemzőek rá az artikulációs hibák, nem tudja helyesen kiejteni a hagokat, felcseréli, kihagyja vagy eltorzítja azokat. Emellett gyenge a ritmusérzéke, keveri a jobb és a bal irányt, rossz a térbeli és az időbeli tájékozódása, egyszerre csak egy utasítást tud megjegyezni, rövid ideig tudja a figyelmét összpontosítani, azonkívül fáradékony, s ezek a problémák a beiskolázást követően is megmaradnak, de megszüntethetők. A gyermekkorukban diszlexiával küszködő, ám abból kikezelt emberekre pedig jellemző, hogy jó analógiás és a kombinációs képességekkel rendelkeznek, könnyen megoldják a logikai feladatokat, intuitívak és nagyon kreatívak, sokuk kifejezetten tehetséges a matematika és a technika, esetleg a zene és a természettudományok terén.
– Melyek a diszlexia tünetei?
– Az ezzel a problémával küszködő gyermekek nagyon könnyen felfogják, amit látnak, de képekben gondolkodnak, s ezért nehezen értik meg a betűk, a számok és általában a szimbólumok világát. Nehezen ismerik fel a betűket, s összetévesztik a hasonló írásképűeket (például az u-t az n-nel, a d-t a p-vel) vagy a hasonló hangokat jelölőket (például a z-t az sz-szel, a gy-t a ty-vel). Problémát okoz számukra a betűk összeolvasása, a nehezebb konstrukciójú, mássalhangzótorlódásos szavak kiejtése, lassan és sok hibával olvasnak, kihagyják vagy felcserélik a betűket, illetve a szótagokat, felesleges betűkkel és szótagokkal toldják ki a szavakat, s teljesen eltorzítják a szóalakokat. Másodlagos tünetekként pedig – a többi beszédhibás gyermekhez hasonlóan – magatartási zavarok léphetnek fel körükben, visszahúzódókká vagy épp ellenkezőleg, agresszívakká válhatnak, s szomatikus szimptómák is jelentkezhetnek, például izzad a tenyerük.
– Miként lehet kezelni a problémát?
– A gyermeket a tünetek jelentkezését követően logopédushoz kell vinni (miden járási oktatási osztályon találhatók ilyen szakemberek). Mi pedig felmérjük a diszlexia mértékét, majd speciális módszerekkel tanítjuk meg írni és olvasni a kisiskolásokat. Elsősorban érdekessé és játékossá tesszük számukra a tanulást, például rímeket faragunk, amivel felkeltjük az érdeklődésüket az olvasás iránt, s újból elsajátíttatjuk velük a betűk ismeretét, de ügyelünk rá, hogy ne vegyünk át egymás után hasonló formájú és hasonló hangokat jelölő betűket, nehogy a gyermekek összekeverjék őket. Nagy hangsúlyt fektetünk ezek megkülönböztetésére, s ugyancsak sajátos technikákat alkalmazva, megtanítjuk őket a betűk összeolvasására. A szülőknek pedig azt ajánlom, hogy olvassanak a gyermekeikkel együtt kis versikéket, fejlesztve az apróságok olvasási készségét, emellett a gyerekek mozogjanak, játsszanak sokat a szabadban, hogy fejlődjön a tájéklozódóképességük. A diszlexia gyógyítható – a kezelés minimum egy tanév hosszát veszi igénybe -, ám nem lehet minden esetben azonos eredményt elérni, van, akinél teljesen megszűnnek a tünetek, de arra is akad példa, hogy nem tudjuk teljes mértékben orvosolni a problémát. A terápia időtartama és sikere függ a diszlexia súlyosságától, valamint magától a gyermektől, hogy mennyire erősen akarja leküzdeni ezt a problémát. Ha viszont már óvodáskorban, a fentebb említett tünetek jelentkezésekor logopédushoz fordulunk, akár meg is előzhetjük a diszlexia kialakulását.
Lajos Mihály