Ünnepélyes tanévnyitó a Rákóczi-főiskolán

A rendezvény kezdetén a főiskola hallgatói kuruc kori viseletbe öltözve hozták be a zászlókat, mely után a vendégek bevonulása következett. Az érkezést követően név szerint köszöntötték a meghívottakat. Maksai Attila főiskolai lelkész a 84. zsoltár szavaival szólt a jelenlévőkhöz, melyet a magyar Himnusz, valamint a főiskola himnuszának, Rákóczi Ferenc bús éneke című kuruc kori nóta eléneklése követett.

A tanévnyitó Szikura József, a Rákóczi-főiskola rektorának ünnepi köszöntőjével folytatódott. A rektor úr kiemelte, hogy a tudás megszerzésének fő színtere a közoktatás. Azonban a tanulás maga túlmutat a formális oktatás keretein. A fiatal generációnak széles körben alkalmazható tudásra kell szert tennie, melyet csak a tudományos kutatásra támaszkodva lehet elérni. Tehát ma már a kutatásnak és az oktatásnak magasabb színvonalúnak kell lennie – hangsúlyozta az intézmény rektora. A kutatás által feltárt új ismereteket kapja meg a felnövekvő nemzedék, hiszen az élet kihívásai nemcsak a diákot, de az oktatót is az állandó tanulásra késztetik. „A tudás legyen a fegyverünk. Tartsunk össze, tiszteljük egymást, óvjuk hagyományainkat, védjük anyanyelvünket, maradjunk magyarok Kárpátalján!” Ünnepi köszöntőjét gróf Széchenyi István szavaival zárta: „Jó magyarnak lenni igen nehéz, de nem lehetetlen”.

A továbbiakban Potápi Árpád János, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében azt a szellemiséget és magatartást hangsúlyozta, mely a nagyságos fejedelem életútjára olyannyira jellemző, s ami a magyarság megmaradásáért vívott harcában is tükröződik: a szabadságszeretet, a céltudatosság és szívósság mindannyiunkban ott kell, hogy munkálkodjon. Hiszen a magyar nemzet fennmaradása a tét, s a nyelv ápolása, gyökereink ismerete és identitásunk megőrzése nélkül mindez lehetetlen. Fontos támpontként emelte ki azon intézményeket, melyek a fenti célt hivatottak szolgálni, köztük a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, amely a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás alappillére. Az intézmény tudást ad, közösséget teremt, segíti a kulturális fennmaradást, és nem mellesleg kutatóközpont, mely elősegíti a fiatalok versenyképességének növelését a tudományos szférában. Kiemelte, hogy a határon túli oktatási intézményekkel egyetemben a Rákóczi-főiskola a magyar kormány számára megkülönböztetett figyelemben részesül, melynek bizonyítéka többek között Orbán Viktor miniszterelnök tavaszi látogatása. Mindezek végén a hallgatókat buzdította a tanulásra, a kutatásra, mivel ez a munka nem mindig egyszerű, de minden tanév új lehetőségeket ad, melyekkel élni kell.

Ezt követően Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatókkal és a vendégekkel. Köszöntőjében a „mainstream” kifejezés számunkra negatív asszociációjára hívta fel a figyelmet. A kárpátaljai magyarságnak nem szerencsés sodródni az árral. Éppen ezért a főiskolának – mint olyan oktatási intézménynek, amely az értelmiségi réteg új generációját neveli –, feladata, hogy utat mutasson a megsemmisülésbe vezető árral szemben. Olyan hallgatók és felnőttek kerüljenek ki a falai közül, akik megtanulnak a lelkiismeret gályarabjaiként evezni az árral szemben is, ha az igaz ügy ezt kívánja.

A buzdító felszólalások után a főiskola elsős hallgatóinak fogadalomtétele, majd hallgatóvá avatása következett.

A diákhimnusz eléneklése után Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az elnök asszony először az előző tanévet értékelte, mely pozitív és kevésbé pozitív hatásokkal és eseményekkel volt telített. Elsősorban Orbán Viktor látogatására tért ki, mely találkozás kedvező volt a főiskola működését tekintve. Akkor az együttműködési megállapodás aláírásával rendeződött az intézmény működése. Kevésbé volt kellemes azonban azon ellenőrzések sorozata, melyet az ukrán állam rótt az intézményre. Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium a közelmúltban már második alkalommal vetette alá ilyen mértékű ellenőrzésnek a Rákóczi-főiskolát. Az intézmény megfelelt a követelményeknek. Jelenleg ismét megmérettetés előtt áll a magyar oktatás alappillére: néhány szakra akkreditálás vár. Így a 2013/2014-es tanév sok munkát tartogat a hallgatóknak és a tanároknak egyaránt.

A beszámoló részeként az elnök asszony adatokat közölt a hallgatók létszámát illetően, mely által nyilvánvalóvá vált, hogy a tavalyi évhez képest idén sokkal több a felvételiző. 205 elsős hallgató kezdte meg az idei tanévet. Emellett 384-en az intézmény nyújtotta speciális képzéseken vesznek részt, illetve még tart a jelentkezés a nyelvi kurzusokra. Összességében jelenleg 1001 hallgatónak nyújt a Rákóczi-főiskola valamilyen szintű és formájú képzést, mely mindenképpen kiemelkedő létszám.

Orosz Ildikó szintén Széchenyi István szavaival zárta köszöntőjét, mely egyben az idei tanév mottója is: „Isten embernek soha nem segít közvetlen, de mindig csak közvetve, esze, tudománya, szorgalma által”.

A tanévnyitó ünnepség végéhez közeledve Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében szintén hangsúlyozta a kárpátaljai magyarság törekvő mivoltát, mely szellemiség által sikerült megtartania magyar felsőoktatási intézményét, a főiskolát. Ezzel egy időben a fiatalokat arra buzdította, hogy ők is törekedjenek arra, hogy megtöltsék az intézmény termeit, s szép és eredményes diákéveket kívánt a hallgatóknak.

Az ünnepség záró akkordjaként a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a jelenlévőkre. A rendezvény a Szózat eléneklésével ért véget.

Az idei tanévnyitó ünnepségen nagy hangsúlyt kapott magyarságunk és szellemi örökségünk megőrzése. És nem véletlenül. A kisebbségi lét néha kilátástalan helyzete mindinkább fejleszti az akaratot, a küzdő szellemet, az élni és érvényesülni akarást. Mindezt pedig tanulással és megfelelő oktatással párosítva kamatoztathatja a kárpátaljai magyarság.