Labdarúgó EB – Vasárnap döntő!
Egyetlen meccs maradt hátra a 2012-es ukrán–lengyel közös rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokságból: a vasárnapi döntő. Eljött az ideje a mérlegkészítésnek. A pályán történtek értékelése a szakemberek feladata, a pályán kívüli eseményekről azonban mindenkinek megvan a maga véleménye, így a sajtónak is.
Az ukrán hatalom álláspontja egyértelmű: az Eb-rendezés hatalmas siker, amely megcáfolja az ellenzék és az ország külföldi rosszakaróinak rágalmait, amelyekkel diszkreditálni akarták az országot. Mint a Vasárnapi Hírek internetes kiadásában rámutat, „Ukrajna különösen azt akarta sugározni magáról, hogy az Eb-vel belép az európai nemzetek közösségébe, de ezt az imázst nem sikerült megteremtenie, ellenkezőleg: a bebörtönzött Julija Timosenko elleni bánásmód miatt a kontinens legbefolyásosabb politikusai jelentették be sorra, hogy a maguk – és kormányuk – részéről bojkottálják az Európa-bajnokság ukrajnai mérkőzéseit. Angela Merkel elment Gdanskba, a német–görög meccsre, ám a kijevi döntőre akkor sem utazik el, ha a finalisták egyike a német csapat lesz. (Ahogyan a csoporttalálkozókon sem tette be a lábát Ukrajnába.)” Nos, az utóbbi jóslat beteljesüléséig még várnunk kell vasárnapig, annyi azonban bizonyos, hogy az ukrán politikusoknak nem kellett túl sok hivatalos vendéget fogadniuk ezekben a napokban, nem úgy, mint a lengyel társrendezőknek.
Ami magát a rendezést illeti, ugyancsak megfogalmazódnak kételyek. Bár a stadionok, utak, repterek és egyéb infrastrukturális fejlesztések elkészültek, a kivitelezést a gyanú árnyéka lengi körül – természetesen elsősorban külföldön. A budapesti Index például arról adott hírt minap, hogy az ukrán kormány korrupciógyanúba keveredett, miután 4 milliárd dollárral nem tudnak elszámolni abból a pénzből, amit az Eb-rendezés előkészületeire kaptak. A portál azt írja, Rebecca Harms, az Európai Zöld Párt vezetője szerint az ukrán kormány több Eb-projektre irányuló pályázatot is törölt 2010-ben, és az ehelyett stadion- és útépítésre, valamint egyéb infrastrukturális beruházásokra szánt megbízásokat néhány fantomcég kapta meg, köztük egy belizei offshore cég. Ezek a kivitelezők állítólag közvetve vagy közvetlenül, de kormányközeli üzletemberek tulajdonában állnak, bár ezt az ukrán parlament politikusai tagadják.
Ukrajnában az előkészületek alatt négy stadiont, és 1600 km utat építettek vagy újítottak fel, ezenkívül a rendező városokban bővítették a repterek kapacitását. Azt, hogy az összes költség mennyi volt, nem tudni pontosan. Borisz Kolesznyikov ukrán miniszterelnök-helyettes, az infrastrukturális fejlesztések felelőse azt mondta, hogy a kormány 5 milliárd dollárt költött, ebből 800 milliót stadionokra. Mások szerint az összköltség 10 milliárdra rúg, ami 2,25 milliárddal több, mint amivel előzetesen számoltak.
A költségek mellett a kételyek is nagyok, hiszen az arénák egy-egy ülőhelye jóval többe került Ukrajnában, mint Dél-Afrikában, az előző világbajnokságot megelőző stadionépítések idején – írta a már idézett Vasárnapi Hírek. A The Guardian internetes változata Mark Rackevicsre, a Kijev Post riporterére hivatkozva rávilágított, hogy az Olimpiai Stadion például 35 millió dollárral drágább volt a varsói stadionnál, de a müncheni Allianz Aréna is kevesebbe került, annak ellenére, hogy Ukrajnában kisebbek az építési költségek és olcsóbb a munkaerő, mint Németországban.
Osztap Szemerak ellenzéki képviselő azt állítja, amikor törölték az állami közbeszerzési pályázatokat, az új szerződéseket olyan cégek kapták, akik kapcsolatban állnak a kormányzó párt politikusaival. Szemerak szerint az egyes projektekre szánt költségek 30-40%-a visszaszáll a vállalkozót megbízó üzletemberekre, akik persze szintén a kormányzó politikusoknak köszönhetik a felkérést. Az elveszett összeg elérheti a 4 milliárd dollárt is – írja az Index.
A miniszterelnök-helyettes sajtósa természetesen tagadja Szemerak vádjait, melyek szerinte egyenesen a science fiction kategóriába tartoznak. „Ukrajna felkészülése az Eb-re hatalmas siker volt. Mindenki láthatja, hogy az atmoszféra fantasztikus és a szurkolók boldogok” – mondta a brit Guardiannek.
Hogy a szurkolók valóban boldogok voltak-e, arról egyelőre nem készültek felmérések, néhány adat azonban elgondolkodtató. A korrespondent.net egy felmérésre hivatkozva például azt írja, hogy az Eb-meccsekre Kijevbe látogató turisták mintegy 30 százaléka 300 vagy annál több hrivnyát költött naponta csupán élelemre, további majd 40 százalékuk pedig 150 és 300 hrivnya közötti összeget.
Jól jövedelmező üzletnek bizonyult az Európa-bajnokság a szuvenírárusoknak is. A legálisan működő kijevi boltosok az emléktárgyakon naponta akár 10 ezer hrivnyát is megkeresnek, de a feketén árusítók sem panaszkodhatnak, mivel ők is napi több ezer hrivnyát vághatnak zsebre – jelentette a Szegodnya című ukrán napilap internetes változatára hivatkozva az MTI. Mint az újság írja, egy felnőtt méretű póló, amelyre az Eb logóját nyomták, 250 hrivnyába kerül, s a gyerekekre való is csak 50 hrivnyával olcsóbb, míg a plüss gyerekjátékok ára 100 hrivnya. Az árusok elmondása szerint az utóbbi napokban különösen népszerűek voltak az ukrán válogatott mezét utánzó pólók, amelyeket egyszerűen szétkapkodtak, jóllehet 300 hrivnyába kerültek.
zzz
Kárpátalja