Száz nap a labdarúgó-vb rajtjáig

Az Oroszország–Szaúd-Arábia meccsel a moszkvai Luzsnyiki Stadionban június 14-én megkezdődik a 21. labdarúgó-világbajnokság. Harminc nap alatt összesen 64 meccs vár ránk, amíg újra a Luzsnyiki Stadion lesz a főszereplő, ahol július 15-én a két legmesszebb jutó gárda megvívja majd a finálét.

Miért éppen Oroszország?

Oroszország most először adhat helyszínt a világ egyik legnagyobb szabású sportrendezvényének. Az oroszok mellett Anglia, valamint közös pályázattal Belgium–Hollandia, valamint Spanyolország–Portugália kandidált a rendezésre. Végül 2010. december 2-án a nemzetközi szövetség zürichi kongresszusán született meg az oroszoknak kedvező döntés. A helyszínről a FIFA végrehajtó bizottsága 22 tagjának szavazatai döntöttek. Az első körben az angolok a mindössze két szavazatot kaptak, és kiestek. A második körben aztán az oroszok 13 voksot gyűjtöttek be, és ezzel elnyerték a rendezési jogot. A döntés nagy vihart kavart. Az oroszokat ért doppingvádak miatt még az is felmerült, hogy esetleg elveszik a rendezést Moszkvától, sőt egyes hírek szerint EU-s politikusok 2014-ben, az ukrán válság kapcsán a vb bojkottját is fontolgatták. Végül azonban elült minden vihar, jöhet az orosz vb.

Stadionok és jegyek

Az oroszok a vb nyitányára 13 új stadion építését ígérték, végül a vb meccseknek 11 város 12 stadionja ad helyszínt. A legnagyobb a 81 ezer férőhelyes Luzsnyiki lesz, a legkisebb pedig a 35 ezres jekatyerinburgi aréna.

Az érdeklődés óriási, több mint ötmillió jegyigénylés, azaz meccsenként átlagosan mintegy 80 ezer futott be eddig. Miután ez jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló keretet, a FIFA ismét sorsolással dönti el, kik kaphatnak belépőt egy-egy meccsre. Ennek eredményéről március közepéig kapnak tájékoztatást az érintettek. A legnagyobb számban egyébként az orosz drukkerek jelentkeztek, az igénylések valamivel több mint fele érkezett a hazaiaktól. Ezen a listán a második helyre a németek kerültek, a harmadikra pedig az argentinok, azaz a képzeletbeli dobogót a házigazdák mellett a legutóbbi világbajnokság két döntőse foglalja el.

Messi, Neymar, Ronaldo és a németek

Egy német–argentin döntő ezúttal sem okozna földöntúli meglepetést. A címvédő németek tavaly szinte minden világversenyen, korosztályos rendezvényeken, Konföderációs Kupán nyertek, vagy legalább is főszerepet játszottak. Inkább az okozna tehát meglepetést, ha nem jutnának be legalább a négy közé. Az argentinoknál a helyzet évtizedek óta szinte teljesen ugyanaz, a keret tele van világsztárral, jobbnál jobb játékossal, de valahogy Maradonáék 1986-os diadalát nem tudják megismételni. Sőt, a legnagyobb sztár, a világ egyik legjobb labdarúgója, Lionel Messi eddigi vb-szereplései csalódást keltettek.

A nemzetközi fociélet sokat vár a braziloktól is, akik négy éve jókora csalódást keltettek, talán a hazai pálya nyomta őket agyon. A csapat remek játékosokból áll, Neymar ugyan jelenleg sérült, de még a legpesszimistább verziók szerint is májusban újra pályára léphet, tehát lesz egy hónapja arra, hogy újra formába lendüljön. Emellett nem okozna váratlan eredményt a spanyolok, a franciák vagy éppen a legfrissebb Európa-bajnok portugálok négy közé jutása sem.

Naponta három meccs

Mi, magyarok ezúttal is csak „külsősként” figyelhetjük a világbajnokság eseményeit. Legutóbb 1986-ban jutott ki világbajnokságra a magyar válogatott, ahogy ismert, ez ezúttal sem jött össze. Fotelszurkolóként azonban, a tévé képernyője előtt ezúttal is minden meccset élőben végigizgulhatunk. Az MTVA ugyanis minden találkozót élőben közvetít. A csoportmeccsek ideje alatt naponta három meccs lesz, a legkorábbiak 14 órakor kezdődnek, a nap utolsó összecsapásai pedig 20 órától nézhetők.