12 téli szellőztetési tipp

Télen, a fűtési szezonban is nagy hangsúlyt kell fektetni a szellőztetésre, hiszen a rossz beltéri levegő, illetve a páralecsapódás a penész és más allergének melegágya lehet. Friss levegőben viszont nem csak egészségünk, de hangulatunk is jobb lesz.
Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a friss levegő minden zárt térben (lakás, iroda, üzlethelyiség stb.) és minden évszakban fontos, környezetpszichológiai szempontból is. Az élettani adatok: a szervezet, az agy jobb oxigénellátása, a jobb alvásminőség mellett érdemes kiemelni az általános lelkiállapotra gyakorolt hatásokat is. A környezetpszichológiában – ami a fizikai környezet és a lélektani működések összefüggéseit vizsgálja – jól ismert, hogy az ún. ambiens (körülvevő, nehezen tudatosuló) hatások egy része éppen a levegőben áramló részecskék, ionok útján jut el az idegrendszerhez.
„Az áporodott levegő vagy a nem kielégítően karbantartott mesterséges szellőztetőrendszerek által a levegőbe juttatott káros anyagok számos, a közérzetre ható kellemetlenség, tünet (rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében állhatnak. A megfelelő szellőzés eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális működésük optimálissá válhat. A specifikus előnyök mellett a természetes szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentős lélektani hozama van” – mondta Dúll Andrea.

12 tipp az egészséges beltéri klíma megteremtéséért

• A fűtési szezon elején nagyobb eséllyel alakul ki páralecsapódás, ezért ilyenkor még többször szellőztessünk. Ha odakinn 10-15 Celsius-fokos a hőmérséklet, szellőztetéskor a helyiségek páratartalma is csökkenni fog. A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket.
• Tanácsos télen rövid, naponta többszöri szellőztetést alkalmaznunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat.
• Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát.
• Főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben.
• Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegő a szobákat.
• Este, lefekvés előtt – akár kis időre is – nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni.
• Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát.
• A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki!
• Főzéskor mindig használjunk fedőt – ez energia-megtakarítást is jelent.
• Külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat.
• Aki kertes házban, vagy tetőtéri lakásban él, más módszerekkel biztosíthatja a friss levegőt otthonában, és tisztában kell lennie azzal, hogy mi is a kéményhatás, melynek alapja, hogy a meleg levegő könnyebb a hidegnél, emiatt felfelé száll. Amint a magasban elhelyezett szellőzőcsatornán vagy nyitott tetőtéri ablakon keresztül a meleg levegő a szabadba távozik, a helyére friss, hűvös levegő áramlik. Ehhez függőleges ablaksort, illetve egymással szemben beépített tetőtéri ablakokat éppúgy tudunk használni, mint tetőtéri és homlokzati ablakot vagy ajtót együttesen.
• A tetőtéri ablakok egyidejű nyitásával keltett kereszthuzat a gyors és alapos szellőztetés kitűnő módszere. A szobát gyorsan átjárja a friss levegő, így a kereszthuzattal rögtön kellemesebb, egészségesebb beltéri klímát is teremtünk.