190 ezer euróért keltek el Albert Einstein levelei

A géppel írott levelek többsége David Bohm fizikusnak szól. A Princetonon összebarátkozott tudósok levelezésükben érintették a kvantumfizika kérdéseit, az isten természetét és Bohm rémes brazíliai tartózkodását.

190 ezer euróért (58,7 millió forintért) keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, melyekben a fizikáról, istenről és Izrael államról is írt.

Az 1951 és 1954 között született levelek többsége David Bohm fizikusnak szól, az írógéppel írt leveleket Einstein aláírta, néhányukon a Nobel-díjas tudós kézírásos jegyzetei is láthatóak.

Az árverésen a legnagyobb bevételt az a levél hozta, melyben Einstein 1954 februárjában, egy évvel halála előtt Bohmnak azt írja: “Ha isten teremtette a világot, legfőként azzal törődött, hogy nehogy könnyen megértsük”. Az írás 75 ezer euróért (23 millió forintért) kelt el.

David Bohm kvantumfizikus 1951-ben megtagadta, hogy beszámoljon a kommunista párthoz fűződő kapcsolatáról az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság előtt, inkább Brazíliába távozott az Egyesült Államokból. Einstein leveleit Bohm özvegye őrizte meg, és most, egy évvel a halála után az özvegy hagyatékának gondozója bocsátotta árverésre.

Einstein és Bohm még a Princeton Egyetemen barátkozott össze, amikor mindketten ott dolgoztak. Levelezésükben érintették a kvantumfizika kérdéseit, az isten természetét és Bohm rémes brazíliai tartózkodását.

Einstein egy 1953 februárjában írott levelében Amerika akkori szellemi állapotát – amelyet a kommunistaellenes McCarthyék határoztak meg – a II. Vilmos császár uralkodása alatti, 20. század eleji németországi paranoiához hasonlította.

Az Amerikát elhagyó Bohm, aki a Sao Pauló-i Egyetemen kapott munkát, brazil tapasztalatairól beszámolva egyebek mellett a helyi ételekre panaszkodott, amelyet nem tud megszokni a gyomra. A 75 éves Einstein együttérzését kifejezve azzal vigasztalta levelében, hogy “a gyomor instabilitását illetően” neki is széleskörű tapasztalatai vannak, és azt tanácsolta fiatalabb kollégájának, hogy kerítsen egy jó szakácsot.

Izraelről azt írta, hogy a fiatal ország “intellektuálisan aktív és érdekes, ám csekélyek a lehetőségei, és kár lenne csak azért áttelepülni oda, hogy aztán az első alkalmat megragadva továbbálljon”.

Einstein tanácsa ellenére Bohm 1955-ben Brazíliából Izraelbe költözött. Két évig a haifai Technion Műszaki Egyetemen tanított, itt ismerte meg Sarah Woolfsont, akivel 1956-ban összeházasodott. Egy évvel később a pár Angliába költözött, ahol Bohm 1992-ben bekövetkezett haláláig a Bristoli Egyetemen oktatott.

Bohm özvegye visszatért Izraelbe, Jeruzsálemben telepedett le. 2016 áprilisában hunyt el.

Roni Grosz, a jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein Archívumának kurátora korábban elmondta, hogy a tudós Bohmhoz írt leveleinek másolatai megtalálhatók az intézet gyűjteményében, tehát ismerik tartalmukat, de az eredeti példányok nyilván nagy izgalmat keltenek majd, hiszen Einsteinnel kapcsolatban mindig nagy az érdeklődés.