A Gergely-naptár születése

A Gergely-naptár napjaink nemzetközileg elfogadott civil naptára – nyugati naptárként és keresztény naptárként is említik. XIII. Gergely pápa után nevezték el, aki elsőként mutatta be 1582 februárjában.
Valahányszor megnézzük, milyen napot írunk, vagy szeretnénk megtudni, milyen napra esik egy esemény, a Gergely-naptárat használjuk. Ez egy szoláris naptár, 365 napon alapul, mely 12, szabálytalan hosszúságú hónapra oszlik el. Minden hónap 30 vagy 31 napos, illetve létezik egy 28 napos hónap is. Szökőév általában minden 4. évben következik be, amikor egy nappal több adódik a februárhoz, és az így 29 napossá válik.

Átrendezés a napéj-egyenlőség alapján

A Gergely-naptár a Julián kalendáriumot váltotta fel, utóbbi ugyanis minden 128 évben 1 napot tévedett. A Gergely-naptár bevezetése lehetővé tette a napéj-egyenlőség szerinti kiigazítást, noha a napok számát csökkenteni kellett, amikor a változás megtörtént.

A Gergely-naptárat elsőként Olaszországban, majd Lengyelországban és Spanyolországban mutatták be 1582-ben. Bevezetéséhez a következőkre volt szükség:

10 nap kimaradt 1582 októberéből. Új szabályokat fektettek le, hogy meghatározzák a húsvét idejét. A szabály, mellyel a szökőéveket kikalkulálták, szintén változott – szökőévnek lehet nevezni azt az évet, amely egyenletesen négy részre osztható; ha az év egyenletesen 100 részre osztható, az nem szökőév, hacsak nem osztható 400-ra.

Például, az 1900-as, 2100-as, illetve 2200-as évek nem szökőévek. Ugyanakkor az 1600, 2000-es, 2400-as évek azok. A Julián naptár jelenleg 13 nappal van lemaradva a Gergely-naptár mögött, mivel túl sok szökőév lett hozzáadva. A Gergely-naptárnál csak 1 nap hibádzik minden 3236 évben.

Hozzá kellett szokni

A Gergely-naptárat Nagy-Britanniában és Amerikában csak sokkal később fogadták el. 1752-ben történt meg az átállás – 11 napot „dobtak ki”, hogy a Gergely-naptárhoz igazodhassanak. Svédországnak és Finnországnak „dupla” szökőéve volt 1712-ben. Két napot adtak a februárhoz, ezzel létrehoztak egy február 30-at ebben az évben. Minderre azért volt szükség, mert 1700-ban a szökőévet elvetették, és a svéd naptár nem volt szinkronban a többivel. Egy extra nap hozzáadásával azonban, 1712-ben, visszatértek a Julián naptárhoz.

Japán ún. luniszolár naptárát cserélte a Gergely-naptárra 1873 januárjában, de úgy döntött, hogy a számozott hónapokat saját, eredeti nevükön nevezi európai nevük helyett. A kínai köztársaság 1912-ben elfogadta a Gergely-naptárt, de nem használták, mivel a hadurak különböző naptárakat alkalmaztak. Később, 1929 januárjában a nacionalista kormányzat hivatalosan is elrendelte a Gergely-naptár használatát.

Forrás: napidoktor.hu